Időutazás: a Magyar Tudományos Akadémia első 200 éve

A Magyar Tudományos Akadémiát Széchenyi István alapította 1825-ben. Az idővonalat végiggörgetve megismerheti a tudás, a nemzet és az egyetemes tudomány szolgálatában álló intézmény első 200 éves történetének legfontosabb eseményeit. Ha a 2025-ös ünnepi évben meglátogatja az Akadémia budapesti Székházát, az idővonalat az épület előtt lerakott kövek formájában is megtekintheti, amely végleges formájában a jelenlegi parkolóból kialakított parkban kap majd helyet.
Jelenleg az alapítás évétől 1865-ig érhetőek el az események részletesebb leírásai, de hamarosan kiegészül ez a tartalom is.

1825

Gróf Széchenyi István országgyűlési felajánlása a Magyar Tudós Társaság megalapítása érdekében

…
Részletek

1826

Gróf Teleki József felajánlja családi könyvtárát a tudós „társaságnak és a haza összes polgárainak használatára”

…
Részletek

1827

Törvény a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról

…
Részletek

1830

Kazinczy Ferencet, Kölcsey Ferencet és Vörösmarty Mihályt az Akadémia tagjává választják

…
Részletek

1831

A Magyar Tudós Társaság jelmondata: „Borúra derű”. Az intézmény első közgyűlése

…
Részletek

1832

Megjelenik Bolyai Farkas matematikus, akadémikus fő műve, a „Tentamen” és függelékeként fia, Bolyai János „Appendix” című munkája

…
Részletek

1833

Reformterveinek összefoglalásaként megjelenik gróf Széchenyi István „Stadium” című műve az ország törvényhozóinak ajánlva

…
Részletek

1834

Széchenyi István ajándékaként az általa 1831-ben Johann Nepomuk Enderrel megfestetett „Allegória” a Tudós Társaság tulajdonába kerül

…
Részletek

1835

Kőrösi Csoma Sándor akadémikus elküldi tibeti–angol szótárának 50 példányát az Akadémiának

…
Részletek

1837

A Pesti Magyar Színház megnyitóján bemutatják Vörösmarty Mihály „Árpád ébredése” című, hazafias drámáját

…
Részletek

1838

A Batthyány család rohonci könyvtárának 30 000 kötetes gyűjteménye a Tudós Társaság könyvtárára száll

…
Részletek

1839

Schoepf-Merei Ágost orvos, akadémikus megalapítja az ország első gyermekkórházát

…
Részletek

1840

Megjelenik a Magyar Academiai Értesítő, a tudós testület hivatalos közlönyének első száma

…
Részletek

1841

Bugát Pál orvos, akadémikus kezdeményezésére megalakul a Magyar Természettudományi Társulat

…
Részletek

1842

Gróf Széchenyi István beszéde a Magyar Tudományos Akadémia jövőjéről

…
Részletek

1844

Czuczor Gergely és Fogarasi János megbízást kap az Akadémiától a magyar nyelv szótárának kidolgozására

…
Részletek

1846

Vásárhelyi Pál elkészíti a Tisza szabályozásának tervét az árvízvédelem és hajózás érdekében

…
Részletek

1847

Akadémiai felszólítás „minden, a nemzeti becsületet szívén viselő magyarhoz a hazai műemlékek ügyében”

…
Részletek

1848

Az első felelős magyar kormány akadémikus tagjai: Deák Ferenc, Eötvös József, Mészáros Lázár, Széchenyi István, Szemere Bertalan

…
Részletek

1849

Korponay János honvéd ezredest, akadémikust hosszú börtönbüntetésre ítélik a szabadságharc után

…
Részletek

1850

„Mint oldott kéve, széthull nemzetünk…!” – Tompa Mihály megírja „A gólyához” című versét

…
Részletek

1855

Jedlik Ányos papírcellás galváneleme a párizsi világkiállításon díjat kap

…
Részletek

1857

Az Akadémia elhatározza Magyar László kongói útjáról készült tudósításának a megjelentetését

…
Részletek

1858

Az alapszabályok kényszerű módosítása és az első nagygyűlés a szabadságharc leverése után

…
Részletek

1859

Az Akadémia „munkálkodásainak előmozdítására” megalapítják a Magyar Hölgyek díját

…
Részletek

1860

Báró Sina Simon jelentős pénzadománya segítségével lezajlik az Akadémia székházának tervpályázata

…
Részletek

1861

Jókai Mór írót az Akadémia rendes tagjává választják

…
Részletek

1862

Akadémiai küldöttség (Henszlmann Imre, Ipolyi Arnold, Kubinyi Ferenc) jár Konstantinápolyban a corvinák felkutatására

…
Részletek

1863

Madách Imre drámaírót az Akadémia tagjává választják

…
Részletek

1864

Hantken Miksát, az őslénytan kiemelkedő tudósát, a későbbi Földtani Intézet igazgatóját az Akadémia tagjává választják

…
Részletek

1865

Arany János az Akadémia titkára

…
Részletek

1865

Átadják az Akadémia Friedrich August Stüler tervezte székházát

…
Részletek

1866

Megnyílik a Fővárosi Állatkert, első igazgatója Xántus János akadémikus

1867

Az Akadémia székházában megalakul a Magyar Történelmi Társulat, és megindul folyóirata, a Századok

1868

Báró Eötvös József akadémikus, közoktatásügyi miniszter törvénye a kötelező elemi oktatásról

1869

Keleti Károly akadémikus, az önálló statisztikai hivatal megalapítója megszervezi az első modern népszámlálást

1870

A Nemzeti Múzeum növénytára Haynald Lajos adományával bővül. Megalakul a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet

1871

Than Károly az egyetemi oktatás lényeges kellékeiről tart székfoglaló előadást, hangsúlyozva a kísérletek fontosságát

1872

Charles Darwin angol természettudóst az Akadémia külső tagjává választják

1873

Szabó József, az ásványtan professzora a vulkáni kőzetek rendszerezését követően publikálja földpát-meghatározási módszerét

1874

Megjelenik Rómer Flóris „Régi falképek Magyarországon” című munkája, a művészettörténeti műfaji gyűjtések úttörő műve

1876

Deák Ferenc, „a haza bölcse” felravatalozása az Akadémia épületének előcsarnokában

1877

A Zsigmondy Vilmos akadémikus, bányamérnök által fúrt városligeti artézi kút máig a Széchenyi Gyógyfürdőt táplálja

1878

Fodor Józsefet, a magyar közegészségügy megalapítóját és a bakteriológia szaktekintélyét az Akadémia tagjává választják

1879

Budenz József Akadémiai Nagyjutalmat kap a „Magyar–Ugor összehasonlító szótár”-ért, az uráli nyelvrokonság kutatásáért

1880

Jendrassik Jenőt, az orvosi fizika első hazai művelőjét az Akadémia rendes tagjává választják

1881

Louis Pasteur mikrobiológust az Akadémia külső tagjává választják. Hatására Hőgyes Endre 1890-ben megalapítja a budapesti Pasteur Intézetet

1883

Trefort Ágoston akadémikus, közoktatásügyi miniszter törvénye a középiskolai oktatásról

1885

Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa és Zipernowsky Károly szabadalmaztatják a zárt vasmagú transzformátort

Loading Load More