Kategória: MTA200

  • Gróf Teleki József felajánlja családi könyvtárát a tudós „társaságnak és a haza összes polgárainak használatára”

    Gróf Teleki József felajánlja családi könyvtárát a tudós „társaságnak és a haza összes polgárainak használatára”

    A Magyar Tudományos Akadémia történetében Teleki József (1790–1855) neve nemcsak amiatt bír kiemelkedő jelentőséggel, mert az intézmény első elnöke volt (1830‒1855), hanem azért is, mert személyéhez köthető az Akadémia könyvtárának megalapítása közel harmincezer kötetből álló családi könyvtárának felajánlásával. Emellett jelentős összegekkel járult hozzá a társaság megalapításához és működéséhez, ugyanakkor a tudósok között is helyet kapott.

    Teleki József egy olyan erdélyi arisztokrata család leszármazottja volt, amelyben a tudomány pártolása, a művelődés és könyvgyűjtés évszázados hagyományokra tekintett vissza. Már édesapja, Teleki László (1764–1821) is nagy könyvtárral rendelkezett, ugyanis apjától, Teleki Józseftől (1738–1796) terjedelmes, több mint háromezer kötetből álló gyűjteményt örökölt testvérével együtt, amit ők maguk is jelentős mértékben gyarapítottak, nem egyszer teljes könyvgyűjtemények megvásárlásával. Teleki László pedig a tudomány iránt leginkább fogékony utódjára, Józsefre hagyta könyveit.

    Széchenyi István 1825. november 3-i, az Akadémia alapítása érdekében tett felajánlása után négy hónappal, 1826. március 17-én az országgyűlésen távollétében olvasták fel Teleki József levelét, melyben felajánlotta családja három generáción át gyűjtött széleskörű könyvtárát: „Hogy a nemzeti nyelv előmozdítására és ez által a tudományok művelésére felállítandó […] Tudós Társaság a maga feladatának […] meg bírjon felelni, nagy mennyiségű irodalmi segélyekkel, elsősorban pedig nagyobb könyvgyűjteményekkel látandó el […] Ennélfogva […] a mi jelentős könyvtárunkat […] a nevezett társaságnak és a haza összes polgárainak használatára szenteltnek és felajánlandónak határoztuk.” Teleki ezzel a lépéssel gondoskodott a létesítendő tudós társaságban folyó tudományos munka szellemi hátteréről.

    A kötetek már Teleki József nagyapja idején két nagy állományba voltak rendezve (magyar és magyar vonatkozású művek), valamint egy ennél nagyobb külföldi köteteket tartalmazó egységbe. Teleki László pedig annak szellemében folytatta a könyvtár gyarapítását, hogy az majdan egy tudós akadémia hasznára váljon. Teleki József elsősorban érdeklődésének megfelelő történeti munkákkal bővítette a családi gyűjteményt. A könyvtár sokéves várakozás után 1844-ben került az első helyére, a társaság új székhelyére a pesti Trattner–Károlyi házba. A könyvtár roppant méretét mutatja, hogy annak csupán a kétharmada fért el itt, a felajánlott köteteket a többi könyvtől elkülönítve külön gyűjteményként kezelték. A teljes könyvtár, kiegészülve az állomány maradék részével, valamint azzal a további ötezer kötettel, amelyet Teleki végrendeletében hagyott a könyvtárra, 1865-ben került végleges helyére az Akadémia palotájába és 1867-ben nyílt meg „a haza összes polgárainak használatára.” Egy ilyen könyvtár – tartalmát és időkörét tekintve – nélkülözhetetlen volt a kutatásokhoz. A gyűjtemény a 15. századtól kezdve tartalmaz köteteket a különböző tudományágakban, egy-egy példánya pedig ma már műkincsnek számít. A könyvtár állománya ma már több mint kétmillió könyvtári egységet tesz ki a három különgyűjteménnyel (Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, Levéltár) együtt.  

    Ajánlott irodalom

    • Czinege Szilvia: Gróf Teleki József. Az Akadémia megalapítója. In: A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai. Szerk. Szilágyi Adrienn. Budapest, MTA – HUN–REN BTK, 2023. 24‒31.
      https://mta.hu/data/dokumentumok/egyeb_dokumentumok/2024/01-elnokok.pdf
    • Szabó Ádám: A Teleki család és a könyvek. In: Teleki József – Tanulmányok az Akadémiai Könyvtár alapítójáról és a Magyar Tudományos Akadémia első elnökéről. Szerk. Molnár Andrea. Budapest, MTA Könyvtár és Információs Központ, 2019. 43–56.
      https://real-eod.mtak.hu/8280/1/39_Szabo_Teleki_csaladTeleki.pdf
    • Sallai Ágnes ‒ Szabó Ádám: Sincero promovendi Boni Publici studio. A közjó előmozdításának vágyától indíttatva. Teleki József és az Akadémiai Könyvtár. Budapest, MTA Könyvtár és Információs Központ, 2019.
      https://real-eod.mtak.hu/9482/
  • Gróf Széchenyi István országgyűlési felajánlása a Magyar Tudós Társaság megalapítása érdekében

    Gróf Széchenyi István országgyűlési felajánlása a Magyar Tudós Társaság megalapítása érdekében

    A több mint tíz éves szünet után 1825. szeptember 12-én összeülő országgyűlés a tárgyalásokat a kialakult szokásoknak megfelelően az alkotmányos és főbb sérelmek tárgyalásával kezdte, napról napra újabb ügy került napirendre. November elején két egymáshoz szorosan kapcsolódó téma taglalása következett, 2-án a nemzeti nevelés, majd november 3-án a magyar nyelv volt az ülés tárgya. Ezzel kapcsolatban szóba került az 1807. évi országgyűlésen elhangzott, de törvénybe nem foglalt eszme a magyar nyelv ápolására szervezendő tudós társaságról. A témához fűzött hozzászólásában gróf Felsőbüki Nagy Pál kifejtette, hogy pénz nélkül nem lehet a nemzeti nyelvet felvirágoztatni, ezért az ország nagyjait fel kell szólítani adakozásra.  

    „Nekem itt szavam, nincs, az Országnak Nagyja nem vagyok, de birtokos vagyok, és ha feláll olly intézet, melly’ a magyar nyelvet kifejti, mely azzal segíti honosinknak magyarokká neveltetését, jószágaim’ egy esztendei jövödelmét feláldozom. Érett meggondolással teszem ezt, azért célra vezethető felvigyázást kívánok, hogy a nemzetnek ajánlott summa haszontalanul el ne pazaroltassék.” – idézett Döbrentei Gábor költő, az Akadémia első titkára Széchenyi István a Felsőbüki Nagy Pál felszólalását követő beszédéből.  

    Széchenyinek a már említett célon kívül további motivációi is voltak a felajánláshoz. Egyrészt a szellemi örökség, amelyet édesapja, Széchényi Ferenc gróf, a Nemzeti Múzeum alapítója hagyott rá. Másrészt az útját kereső gróf ekkorra találta meg a célt, amelynek életét szentelné, ez pedig Magyarország gazdasági, társadalmi és kulturális életének fellendítése volt, és egy ilyen gesztus az újjáéledő magyar politikai közéletbe kiváló belépőt biztosított számára. Természetesen nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy imponálni akart szíve hölgyének, Seilern Crescence grófnőnek, aki ekkor még Zichy Károly gróf felesége volt.  

    Széchenyi beszédében birtokainak egyévi jövedelmét, amely abban az időben 60 000 forintot tett ki, ajánlotta fel abból a célból, hogy a magyar nyelv kiművelésére, ápolására egy intézményt állítsanak fel. Felajánlását mások is követték, Vay Ábrahám, Károlyi György és Andrássy György grófok csatlakoztak hozzá elsőként, így négyüket tartjuk számon az Akadémia alapítóiként. Európa szerte egyedülálló jelenség, hogy egy tudós társaság nem az állami tudománypolitika részeként, állami támogatásból jön létre, hanem társadalmi kezdeményezésre, felajánlások révén. A Magyar Tudós Társaság létrehozására ajánlatot tevőknek állít emléket az 1827. évi 12. törvénycikk. A gyakorlatban a felajánlás azt jelentette, hogy a támogatók a felajánlott összegek kamatait fizették be évente a Társaság pénztárába.

    A Magyar Tudományos Akadémia 1825. november 3-át tekinti születése napjának, 2003-ban pedig ezt a napot az Országgyűlés a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította.

    Ajánlott irodalom