Széchenyi Stadium című műve kalandos utat járt be, mire 1833 novemberében végre maga a szerző is kezében tarthatta kötetét.
Széchenyi a Stadiumot eredetileg az 1830-ban megjelent Hitel című műve folytatásának szánta, és a Bírói Zálog munkacímet adta írásának. Ennek kidolgozása azonban abbamaradt, mivel megjelent Dessewffy József A Hitel czímű munka taglalatja (1831) címet viselő kritikája. Széchenyi ezért félretette a Bírói Zálogot, és válaszképp megírta a Világ című művét.
A Bírói Zálog munkából csak jegyzetek ismertek, amelyeket Széchenyi felhasznált a Stadium írása közben. 1831 novemberétől dolgozott rajta tovább, de még ekkor sem ez volt a munkacíme a készülő anyagnak, hanem Reformatio (Regeneratio), amely a tartalmat tekintve már egy sokkal beszédesebb cím volt. A munka végső címe, Stadium jelenti egyrészt a fennálló állapotot, másrészt a reformok következő szakaszát, amelyhez tizenkét törvényjavaslatot fogalmazott meg.
1832 áprilisában készült el a kézirattal, a nyomtatás májusban kezdődött el, és már 11 ívet kinyomtattak, amikor a Helytartótanács leállíttatta és megtiltotta a folytatást. Széchenyi ezt követően maga vette kézbe művének megjelentetését, és egy kiadói előszóval megtoldva Lipcsébe, Otto Wigand könyvkiadójához küldte a kéziratot, amelynek nyomtatott példányai 1833 novemberben érkeztek meg Pozsonyba.
Széchenyi a Stadiumban először Magyarország képviselőihez szól, akik alatt az országgyűlés résztvevőit érti: „»Az emberiségnek egy nemzetet megtartani«, ez és nem kevésb forog most kérdésben, s rajtunk áll ennek szerencsés eszközlése.” ‒ fogalmazta meg újabb írásának célkitűzését. A két előszó után pedig XII törvény címen sorolja azokat a társadalmi és gazdasági kérdéseket, amelyeken úgy gondolta, a kijelölt cél érdekében változtatni kell. Ilyen volt például a hitel és a földbirtokot érintő bizonyos kérdések, valamint a törvény előtti egyenlőség vagy a magyar nyelvű törvénykezés. Elgondolásai értelmében a törvények végrehajtójának a Helytartótanácsot kellett volna megtenni, az igazságszolgáltatás számára pedig nyilvánosságot követelt. Miután röviden sorra vette korának égető gazdasági és társadalmi kérdéseit, az első kilenc törvényt egy-egy fejezetben hosszasan tárgyalta: kifejtette a fennálló problémákat és azt, hogy milyen hasznot hozna az országnak, ha változtatnának a kialakult állapoton. Az, hogy a hitel kérdését helyezte előre, mutatja nemcsak a Hitellel való kapcsolatot és egyúttal a Bírói Zálog mint első munkacím értelmét, hanem a probléma fontosságát is.
A ki nem fejtett utolsó három törvénnyel később tervezett foglalkozni, a 10. törvényként említett magyar nyelv kérdésének kidolgozásához 1834. szeptemberben fogott hozzá, és december közepére el is készült művével, amely végül a Hunnia címet kapta – ám az csak jóval később, 1860-ban jelent meg. „Hitel, Világ és Stádium! ti, három / Nem kézzel írt könyv, mely bölcsel, tanít, / De a lét és nemlét közti határon / Egekbe nyúló hármas pyramid!” – írta Arany János Széchenyi emlékezete (1860) című gyászódájában.
Ajánlott irodalom
- Csorba László: Széchenyi István. Budapest, MTA–HUN-REN BTK, 2024. 171–177.
- Széchenyi István: Stadium. Budapest, Neumann Kht., 2002.
https://mek.oszk.hu/06100/06135/html - Viszota Gyula: A Stadium megjelenésének története. In: Gróf Széchenyi István munkái 2. Stadium, A’ Kelet népe, politikai programmtöredékek. Szerk. Szily Kálmán. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1905. I‒XXXVII.
https://adt.arcanum.com/hu/view/Books_07_19dik20dikSzazadiTarsadalomtortenet_Szily_SzechenyiMunkai_2-2_1905/?pg=2&layout=s - Viszota Gyula: A „Stadium” megírásának története. Akadémiai Értesítő 18. (1907) 604‒621.
https://real-j.mtak.hu/89/1/AkademiaiErtesito_1907.pdf