A magyar nyelv teljes szókincsét feldolgozó nagyszótár elkészítése az Akadémia legfontosabb célkitűzései közé tartozott, összeállításáról már 1831-ben határoztak. A tervezett munka egyszerre lett volna értelmező, történeti, szaknyelvi, táj- és etimológiai szótár. Az előkészítő munkálatokat Vörösmarty Mihály és Toldy Ferenc végezte, akik 1844-ben Czuczor Gergelyt és Fogarasi Jánost bízták meg egy kisebb értelmező szótár elkészítésével. Kettejük munkája A magyar nyelv szótára 1862 és 1874 között jelent meg hat kötetben. Mivel ez a munka korántsem tudta teljesíteni a nagyszótártól elvárt feladatokat, ezért kiadását követően tovább folytatódtak a kutatások elsősorban a nyelvtörténeti és nyelvjárási anyagok feltérképezésére és közreadására.
1897-ben az Országgyűlésben Madarász József képviselő a magyar nyelv védelmében tett felszólalásában azt kérdezte Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minisztertől, hogy hajlandó lenne-e az új szótár elkészítését támogatni. A miniszter pozitív válaszát követően az Akadémia évi 2000 forintos támogatásban részesült a Nagyszótár munkálatainak finanszírozására. Az elkövetkezendő száz évben folyamatosan változó társadalmi, politikai és gazdasági körülmények között a szótár elkészítésének ügye a szakemberhiány, az anyagi támogatás vagy éppen a vállalkozás elvi kereteinek tisztázatlansága miatt időnként meglódult, máskor pedig szinte teljesen elakadt. 1976-ban Imre Samu nyelvész akadémikus hangsúlyozta, hogy a vállalkozás nemcsak a Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály ügye, hanem összeakadémiai feladat. A 20. században a projekt résztvevői főként az adatgyűjtésre koncentráltak, amely 2006-ra elérte a 25,5 millió szót. Az 1980-as évektől – az informatika rohamos fejlődésének kezdeteitől – nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyományos szótárkészítő eljárások mellett egyre nagyobb szerepet kap majd az anyag feldolgozásában a modern technológia.
Az ezredfordulón Ittzés Nóra és a Pusztai Ferenc nyelvészek kidolgoztak egy szűkebb, de a nagyszótári kritériumoknak még megfelelő koncepciót, amelyben célként a magyar nyelv szókincsének 1772 és 2000 közötti anyagának felgyűjtését tűzték ki, és körülbelül 100 ezer címszóval számoltak. A két kutató a szótár nyomtatott verzióját 10‒12 kötetesre tervezte, amelyhez elektronikus adatbázis is társulna. Kenesei István, a Nyelvtudományi Intézet akkori igazgatója igyekezett elérni, hogy a projekt minél kevésbé függjön a pályázati forrásoktól, és közvetlenül az MTA költségvetése fedezze a megvalósítást. A tényleges főszerkesztői munkával Ittzés Nórát bízták meg. 2005-re befejeződött a régi gyűjtésű cédulaanyag rendezése, a filológiai ellenőrzés és a megírt szócikkek lektorálása, miközben a technikai környezetet is sikerült kialakítani. 2006-ban megjelenhetett a munka első kötete. A meglehetősen lassan kibontakozó vállalkozás a nagyszótár mint műfaj általános sajátosságának tekinthető, hiszen más nyelvek, így az olasz vagy a francia esetében is több évtizedet ölelt fel a megvalósítás.
A 2006-ban útjára induló A magyar nyelv nagyszótára történeti jellegű értelmező szótár, amelynek legfontosabb feladata a szavak jelentésének kibontása és a jelentések viszonyrendszerének ábrázolása, magában foglalva az elmúlt 240 év nyelvi változásait. A szótár 100 ezer szócikkben mindösszesen 110 ezer címszó feldolgozására vállalkozik, és kiterjed az irodalmi és köznyelvre, de számos szót válogat a különböző rétegnyelvekből, a nyelvjárásokból és a szlengből is. A szócikkek következetesen és részletesen dolgozzák fel a szavak jelentésszerkezetét, a szókapcsolatokat és az idiómákat. A nagyszótárban konkrét szövegbázis (korpusz) alapján készítik el a címszavak leírását, közlik valamennyi jelentésüket, amelyeket példamondatok és bibliográfiai hivatkozások egészítenek ki. A szótár alapvetően adatbázisként készül, amely lehetőséget ad a folyamatos bővítésre. A nagyszótár első kötete tartalmazza a használathoz szükséges segédleteket is. A sorozatnak eddig nyolc kötete jelent meg. A VIII. kötet az E-vel kezdődő szavak feldolgozásával zárul, a teljes vállalkozás befejezéséhez pedig nyelvészek további összehangolt munkájára lesz majd szükség a következő években-évtizedekben is.
Ajánlott irodalom
- Gerstner Károly: A magyar nyelv nagyszótárának áttekintő története. In: A magyar nyelv nagyszótára (NsztWeb). Főszerk.: Ittzés Nóra. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet ‒ HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2006‒2025. https://nagyszotar.nytud.hu/foreword.html
- Ittzés Nóra (főszerk.):A magyar nyelv nagyszótára (NsztWeb). Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet ‒ HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2006‒2025. https://nagyszotar.nytud.hu/foreword.html