Kőrösi Csoma Sándor (1784?‒1842) székely kisnemesi családba született a háromszéki Kőrösön (ma: Chiuruş, Románia), és tanulmányait a nagyenyedi kollégiumban végezte. Itt nemcsak megalapozta széleskörű nyelvtudását, de tanárai felkeltették érdeklődését a magyar őstörténet tanulmányozása iránt is. 1816‒1818 között orientalisztikát tanult Göttingenben, a korabeli Európa egyik legrangosabb egyetemén, ahol megismerkedett a magyar‒ujgur rokonság teóriájával. Ennek hatására elhatározta, hogy keletre utazik, és megkeresi a magyar őshazát. Útja előtt először Konstantinápolyban tervezte megvizsgálni a kutatásához szükséges arab krónikákat.
1819-ben Kőrösi Csoma elindult az utazásra, de a kitörő pestisjárvány miatt nem tudta tanulmányozni sem a konstantinápolyi, sem a kairói arab krónikákat, ezért keletre fordult, és a Közel-Keleten keresztül 1821-ben jutott el Lahorba, a mai Pakisztánba. Itt megismerkedett William Moorcroft brit utazóval, aki azt tanácsolta neki, hogy tanulja meg a tibeti nyelvet, mivel az ujgurokkal szomszédos terület kolostoraiban valószínűleg talál majd olyan iratokat, amelyek információkat tartalmaznak a magyarokról. Ennek hatására a következő években három (1823‒1824, 1825‒1827, 1827‒1830) utazást tett Tibetbe. Moorcroft ajánlólevelének köszönhetően Szanggye Phünchog láma – a későbbi buddhista tanítója – segítségével elmélyülhetett a tibeti kolostorok irataiban és összeállíthatta a tibeti‒angol szótárát és nyelvtanát, valamint a buddhista terminológiai szótárának angol fordítását. 1830-ban Kalkuttába (ma: Kolkata, India) ment, ahol a Bengáli Ázsia Társaság tagjává választották. Itt azon dolgozott, hogy a tibeti tanulmányútjai során összegyűjtött anyagból sajtó alá rendezze munkáját, valamint a távoli vidékre, illetve a buddhizmusra vonatkozó ismereteit összefoglalja és tanulmányokban közreadja. Az 1834-ben megjelent szótára segítségével Kőrösi Csoma gyakorlatilag megvetette a modern tibetológia alapjait, annak ellenére, hogy eredetileg a magyar őshaza megtalálásának céljával indult keletre.
1835. július 18-i levelében Kőrösi Csoma arról értesítette Döbrentei Gábort, a Magyar Tudományos Akadémia titoknokát (főtitkárát), hogy az utazásai támogatásáért cserébe küldene az intézménynek az ázsiai munkálkodása eredményeképpen létrejött tibeti‒angol szótárából és nyelvtanából 50 példányt. 1835‒1837 között Bengáliában tett utazásai során a szanszkritot és az indiai nyelveket tanulmányozta. 1842-ben az ujgurokhoz indult, de még Indiában, a Mahananda folyó mocsaras vidékén maláriát kapott és belehalt a betegségbe. Testét a dardzsilingi keresztény temetőben helyezték örök nyugalomra.
Kőrösi Csomát 1833-ban választották az MTA tagjává. A magyar keletkutató kultuszát Duka Tivadar angliai emigrációban élő orvos, az MTA levelező, majd tiszteleti tagja alapozta meg, aki 1883-ban Londonban beszélte rá Kőrösi Csoma tanítványát, hogy a birtokában lévő kéziratokat ajándékozza az Akadémiának. 1885-ben ennek a felajánlásnak köszönhetően 36 tibeti kötet és 5, Kőrösi Csoma kérésére a lámák által a tibeti irodalomról és tudományosságról összeállított ún. Alexander-könyv került a tudós társaság birtokába. Kőrösi Csoma egyik legnagyobb tisztelője gróf Széchenyi István volt, aki a következő szavakkal méltatta a magyar keletkutató páratlan teljesítményét: „Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtul lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a Magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távul a hazátul alussza örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében. […] Nem magas helyzet, nem kincs a nemzetek védőre, hanem törhetlen honszeretet, zarándoki önmegtagadás, és vasakarat. Vegyetek példát, hazánk nagyai és gazdagai, egy árva fiún, és legyetek hű magyarok tettel nem puszta szóval, áldozati készséggel és nem olcsó fitogatással!”
Ajánlott irodalom
- Babus Antal: Az MTA Kézirattár kincsei: Kőrösi Csoma Sándor síremléke festményen. mta200.hu (2024. szeptember 11.)
http://mta200.hu/kincseink/korosi-csoma-sandor-siremleke-festmenyen-106387 - Kara György: Kőrösi Csoma Sándor. Budapest, Akadémiai, 1970. (A múlt magyar tudósai) https://real-eod.mtak.hu/6546/
- Kuzder Rita: A kalkuttai Ázsia Társaság tagjává választja Kőrösi Csoma Sándort. In: Magyarország globális története a kezdetektől 1868-ig. Szerk.: Laczó Ferenc – Vadas András – Varga Bálint. Budapest, Corvina, 2023. 453‒457.
- Terjék József: Emlékek Kőrösi Csoma Sándorról: levelek, okiratok, emlékezések. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1984.
https://real-eod.mtak.hu/57/1/EKK_13.pdf