Kelet-afrikai expedíció indul gróf Teleki Sámuel vezetésével

A Habsburg Monarchia a törökkel való hosszú harcai és Európa többi nagyhatalmának tevékenysége miatt sem tudott gyarmatokat szerezni. Ugyan a 18. században államilag támogatott (az Ostende Társaság délkelet-indiai működése) és egyéni kezdeményezések (Benyovszky Móric terve Madagaszkár megszerzésére) is voltak Ázsiában és Afrikában a területszerzésre, azonban ezek mind kudarcot vallottak. A 19. század második felében, a gyarmatosítás utolsó hullámában sem jutott a Magyarországot is magába foglaló közép-európai monarchiának szerep. Ennek ellenére a tudományos expedíciók támogatásával és konzulátusok kiépítésével a bécsi udvar igyekezett befolyást szerezni Európán kívül is, például Dél-Szudánban és Borneón.

Rudolf trónörökös és a nagymúltú erdélyi Teleki család sarja, a Göttingenben és Berlinben ásványtant, földrajzot és geológiát is hallgató Sámuel (1845–1916) egy közös vadászat alkalmával határozta el, hogy expedíciót terveznek Kelet-Afrikába. Az Egyenlítőhöz közeli afrikai régió ugyanis ismeretlen volt még az 1880-as években is, annak ellenére, hogy a britek protektorátusa alatt állt Kenya, a németek pedig 1884 és 1918 között bírták Német Kelet-Afrika néven a mai Ruanda, Burundi, illetve a Tanganyika és Zanzibár egyesülésével létrejött Tanzánia területét. Az 1887-ben indult szárazföldi vadásztúra azonban 1888-ban úttörő tudományos expedícióként zárult, köszönhetően Teleki gróf és osztrák sorhajóhadnagy útitársa, Ludwig von Höhnel természettudományokban és térképészetben való jártasságának. Az út tudományos jelentőségét mutatja az is, hogy 1894-ben Telekit a geológia és a néprajz területén elért eredményeiért az Akadémia tiszteleti tagjává választotta.

A Teleki magánvagyonából finanszírozott expedíció fő célja a Kilimandzsáró, Afrika legmagasabb hegyének megmászása volt. A tulajdonképpen 1886-ban Zanzibár szigetéről indult, ám a számottevő felfedezéseket rejtő és ezért kiemelten jelentős 1887-es szárazföldi út első felében a hegy hóhatárát 5310 méteres magasságban első európaiként elérő Teleki útja a kontinens második legmagasabb rétegvulkánja, a Kenya-hegy felé vezetett. Itt szintén elsőként érte el a hóhatárt 4680 méteren. Az expedíció mottója a „Baringó-tóhoz és valamivel tovább” volt. Ezzel a mondattal foglalta össze Teleki még Zanzibáron szuahéli nyelven egyik teherhordójának az expedíció irányát. A Baringó-tótól északra haladva a sivatagon át 1888-ban első európaiként érte el az osztrák–magyar páros Afrika ötödik és a világ legnagyobb állandó sivatagi tavát, a Turkana-tavat, amelyet Rudolf-tónak neveztek el a trónörökös Afrika iránti érdeklődése előtt tisztelegve. Ezután pedig a sós vizű Csev-Bahirra, a Rudolf feleségéről, Stefániáról elnevezett tóra találtak rá. Kenya forgalmas kikötővárosából, Mombasából hazafelé tartva az Ádeni öblöt és a Vörös-tengert összekötő Báb el-Mandeb szorosnál, a Szomáliföldön található Zeila (Sylac) városában és tőle délre fekvő etióp kereskedővárosban, Hararban is megálltak.

Teleki és Höhnel több mint háromezer kilométert tett meg Afrika javarészt felderítetlen vidékén. Nem csak a két rétegvulkán megmászására tett kísérletük (a csúcsot Teleki egyik esetben sem érte el) miatt lett híres expedíciójuk. Tanzánia és Kenya népeinek (vameruk, maszájok, kikujuk) szokásait, tárgyi kultúrájukat is megfigyelték, továbbá száz új növény- és állatfajt azonosítottak. A 78 növényfaj közül a Kilimandzsáró és a Kenya-hegy alhavasi zónájában élő fajok (Senecio telekii, Lobelia telekii) ma is Teleki Sámuel nevét viselik. Höhnel továbbá Telekiről nevezte el a Turkana-tónál felfedezett, akkor még aktív vulkánt. A felfedezőút tehát geológiai, földrajzi, növény- és állattani eredményekkel zárult. A gyűjtésből származó tizenkét ládányi tárgy mellett Teleki fényképekkel is gazdagon dokumentálta utazását, így az expedíció a tudományos fényképezésben is élen járt. Az erdélyi gróf felfedezéseiről keveset publikált, afrikai eredményeiről bővebb leírást Höhnel adott. Teleki Sámuel neve nem csak növénynevekben maradt fent, ugyanis ma a Kenya-hegy 4200 méteres magasságában Teleki menedékház várja a gleccser vájta Teleki-völgyben a hegymászókat.

Ajánlott irodalom