Karikó Katalin biokémikus orvosi-élettani és Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjat kap

2023-ban két magyar tudós is megkapta a világ legjelentősebbnek tekintett tudományos elismerését, a Nobel-díjat. Karikó Katalint az orvosi-élettani kategóriában díjazták az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséhez vezető kutatásaiért, amelyek lehetővé tették a COVID–19 elleni oltások gyors és hatékony előállítását. Krausz Ferenc pedig fizikai Nobel-díjat kapott az attoszekundumos fényimpulzusok előállításáért. A két díj tudománytörténeti szempontból is jelentős: ez volt az első alkalom, hogy ugyanabban az évben két különböző tudományágban magyar kutatót ismerjenek el Nobel-díjjal.

Karikó Katalin a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett biológusdiplomát, majd az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának ösztöndíjasaként kezdte a pályáját 1978-ban. 1983-ban szerzett egyetemi a doktori címet biokémiából. Kutatási lehetőségei beszűkülése miatt 1985-ben családjával az Egyesült Államokba disszidált, ahol 1989-től a University of Pennsylvania kutatójaként folytatta munkáját. Itt fedezte fel, hogy az mRNS molekulák kémiai módosítása lehetővé teszi azok stabil bejuttatását az emberi szervezetbe anélkül, hogy heves immunreakciókat váltanának ki. Ez a felfedezés tette lehetővé az mRNS-alapú COVID-vakcinák kifejlesztését, amelyek világszerte életek millióit mentették meg. Karikó Katalint már a 2021-es Nobel-díj-esélyesként is számon tartották, tudományos munkájáért számos rangos hazai és nemzetközi elismerésben részesült. A Széchenyi-, Semmelweis- és Bolyai-díj mellett többek között megkapta a svájci Reichstein-érmet, az amerikai Rosenstiel- és Vilcek-díjat, valamint a New York-i Orvostudományi Akadémia elismerését is. Karikó 2022 óta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Amint arra több kutatás is rámutatott, a nők gyakran háttérbe szorulnak a rangos tudományos elismerések odaítélésekor, így 2023-as Nobel-díja nemcsak tudományos áttörésének elismerése, hanem egy hosszú ideje fennálló nemi egyenlőtlenség felszámolása felé vezető folyamat kis, de szimbolikus jelentőségű eseménye is.

Krausz Ferenc 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen-n villamosmérnöki diplomát szerzett, majd elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemelméleti fizika szakát is. Doktori fokozatát a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, és 2007-ben lett az MTA külső tagja. 2003-tól Németországban folytatta kutatásait, ahol ma a Max Planck Kvantumoptikai Intézet vezetője és a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität (LMU) fizikaprofesszora lett. 2022-ben már elnyerte a Wolf-díjat attoszekundumos kutatásáért, amely a fény-anyag interakciós vizsgálatának új formáját jelenti a másodperc 10-18 része alatt kibocsátott lézerimpulzusok alkalmazásával. Az attoszekundumos impulzusok megalkotásával először vált lehetővé az elektronok mozgásának valós idejű megfigyelése. Felfedezése alapjaiban változtathatja meg az anyagtudományt, az orvosi diagnosztikát és a nagysebességű elektronikai eszközök fejlesztését. 

Ajánlott irodalom