1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya a következő írókat terjesztette fel akadémiai tagságra: Arany Jánost, Tompa Mihályt, Tárkányi Bélát, Gyulai Pált és Jókai Mórt (1825‒1904). A jelölteket 1858. december 15-én választották az Akadémia tagjává, Jókait levelező taggá. A nemzet kiemelkedő írójának nem kellett sokáig várnia, hogy rendes tag legyen. Megválasztására már 1861. december 20-án, az Akadémia 23. nagygyűlésén sor került. Jókai elsődlegesen az írói teljesítményének köszönhette, hogy a tudós testület a soraiba emelte. Több más, az Akadémia tagjává választott íróval szemben azonban magasabbra emelkedett a szervezeten belül. 1883-ban Szász Károly, az MTA rendes tagja felterjesztette tiszteleti tagságra, melyet már nemcsak a szépírói, hanem az újságírói és politikusi pályája eredményeivel, valamint társadalmi elismertségével – 1876-ban megkapta a Szent István-rend kiskeresztjét – is indokolt. 1892-ben az Akadémiát irányító Igazgatóság tagja is lett.
Jókai ugyan elsősorban író volt, de egyáltalán nem voltak közömbösek számára a tudományos kérdések sem. Jules Verne-hez, a tudományos-fantasztikus irodalom 19. századi kiemelkedő alakjához hasonló alapossággal készült fel egy-egy műve megalkotására. Naprakész volt korának aktuális természettudományos eredményeiből, különösen érdekelte a csillagászat vagy éppen a botanika. Irodalmi munkásságának tudományos megalapozását kiemelkedően gazdag magánkönyvtára is segítette, melyet távcsővel is felszerelt.
Az akadémiai tagoknak megválasztásukat követően egy évük volt arra, hogy megtartsák székfoglaló előadásukat. Jókai levelező tagként 1860. január 30-án A magyar néphumorról című előadásával vált a tudós testület tagjává. Rendes tagként ezt a kötelességét a Párbaj Istennel című szépirodalmi művével teljesítette, viszont a testület szabályaitól eltérően későn, 1870. december 5-én. Eredetileg egy, a magyar irodalmi nyelv és a magyar népnyelv közötti azonosságról szóló nyelvészeti tanulmányt tervezett felolvasni, ám azt nem sikerült befejeznie.
Jókai megválasztásától kezdve aktívan közreműködött az Akadémia feladataiban, így többek között részt vett a gróf Teleki József akadémiai elnök és gróf Karátsonyi Guidó által alapított drámai jutalmak bírálóbizottságaiban, és saját bírálói tapasztalatai alapján javaslatot terjesztett fel a drámapályázatok hatékonyabb működtetésére. A drámai jutalmak ugyanis rendkívül népszerűek voltak, viszont mivel sok alacsony minőségű pályamunka érkezett be, Jókai és Lukács Móric a szabályok megváltoztatását kezdeményezték. A Karátsonyi-díj esetében, ahol az alapítványtevő még életben volt, sikerült megváltoztatni a jutalom odaítélésének szabályait. Ennek eredményeképpen Jókai elérte, hogy az csak akkor volt kiadható, ha megfelelő minőségű pályamunka érkezik be, és a bírálóbizottságnak nem kell szükségszerűen jutalmaznia a legjobbat, ha az egyébként elmarad az esztétikai minimumtól. Ezzel ellentétben a Teleki-díj esetében – mivel a jutalmat az alapító végrendelete szabályozta – nem fogadták el Jókai javaslatait.
Jókai írói tevékenységét több alkalommal elismerte a tudós testület, így 1890-ben Péczely-díjat kapott A tengerszemű hölgy, míg 1890-ben a Sárga rózsa című regényeiért, szintén 1890-ben művei 100 kötetes díszkiadásáért akadémiai nagyjutalomban részesült. Az Akadémiát azonban más módon is segítette, így többek között újságíróként és szerkesztőként felkarolta a székház építésére indult gyűjtést, amely így hatalmas lendületet vett, és nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a palota 1865-ben megnyílhasson.
Ajánlott irodalom
- Eisemann György (szerk.): Jókai Mór és a tudományok. Budapest, 2025.
- Fekete Gézáné: Az Akadémia 1831–1858 között alapított jutalomtételei és előzményei. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1988. 117‒128, 145‒164, 193‒204.
https://real-eod.mtak.hu/331/1/KOZLEM_021.pdf - Hajdu Péter: Az anekdota mint a magyar élet tükre: 1860 Jókai Mór megtartja akadémiai székfoglalóját. In: Magyar irodalomtörténet. Szerk.: Horváth Iván. Budapest, Gépeskönyv, 2020.
https://f-book.com/mi/index.php?chapter=M234HAJDAZAN - Szász Károly: Jókai Mór tiszteleti tagul ajánlva. In: Tagajánlások. Az Ügyrend 12. §-a értelmében 1883. évi márczius 31-ig a következő tagajánlások adattak be. Budapest, MTA, 1883. 1‒2.
https://real-j.mtak.hu/6184/1/MTA_Tagajanlasok_1883.pdf