Az Akadémia új küldetésnyilatkozatot fogad el a kutatóhálózat leválasztását követően

Magyarország jelenkori történetében fordulópontot jelentett a kétezres évek vége. Az ekkor kialakult kettős társadalmi-politikai és gazdasági válság a jobboldali, konzervatív politikai erők földcsuszamlásszerű, alkotmányozó többséget jelentő választási győzelmét hozta el 2010-ben. Az ekkor létrejött Nemzeti Együttműködés Rendszere pedig elkezdte újraszabni az 1989/1990-es rendszerváltoztatáskor kialakult politikai és gazdasági feltételeket. Ezen folyamat részeként 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémiáról – a tudós testület tiltakozása ellenére – egy törvénnyel leválasztotta a kutatóintézeti hálózatát.

Az Akadémia kutatóhálózatának története 1949-ben kezdődött el, amikor az új akadémiai törvény a magyarországi kutatóintézetek tudományos irányítását az addig csak tudós testületként működő intézmény fennhatósága alá rendelte. Az intézkedés a kutatás és oktatás elválasztásának szovjet mintáját kívánta megvalósítani. Az Akadémia 1949-től kezdve vett át a már működő tudományos intézeteket, például a Tihanyi Biológiai Kutatóintézetet, vagy alapított újakat, ilyen volt például a Központi Fizikai Kutatóintézet.

 Az intézetek száma az 1970-es évekig növekedett. Az erősebb politikai kontroll igénye miatt 1969-től az akadémiai kutatóhálózat az – immár a kormány által kinevezett – főtitkár és az őt segítő adminisztratív szervezet, a Központi Hivatal irányítása alá került. Ez az ún. „kétfejű sas” akadémiai struktúra egészen az 1989/1990-es rendszerváltoztatás időszakáig fennmaradt. Ebben az időszakban merült fel először komolyabban az akadémiai kutatóhálózat leválasztásának igénye. Azonban az akkori kormány végül nem támogatta ezeket a kezdeményezéseket, így a kutatóintézetek továbbra is az Akadémiához kapcsolódtak. A vita ekkor nyugvópontra került. Legközelebb 2018-ban merült fel a kormánypártok részéről szándék a kutatóhálózat leválasztására és egy új struktúrába szervezésre. Mivel az Akadémia és a kormány képviselői közötti egyeztetések nem jártak sikerrel, a kutatóhálózat a 2019. évi LXVIII. törvénnyel kikerült az MTA fennhatósága alól és az ekkor létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz csatolták.

A kutatóintézetek leválasztása után a Magyar Tudományos Akadémiának újra kellett gondolnia a küldetését, feladatait. A Magyar Tudományos Akadémia küldetése 2019 című előterjesztést a közgyűlés 2019. december 2-án fogadta el 93 százalékos többséggel, amelyet az MTA elnöksége 2019. december 17-i ülésén véglegesítettek. A hét pontból álló küldetésnyilatkozat az alábbiakat tartalmazza:

  1. Az Akadémia a magyar tudományos közösséget egyesítő és megjelenítő köztestület.
  2. Az Akadémia őrzi és ápolja a magyar nyelvet, gondozza a nemzet tudományos és kulturális örökségét.
  3. Az Akadémia hozzájárul a kutatás feltételeinek megteremtéséhez, és képviseli a magyar tudományos kutatás érdekeit.
  4. Az Akadémia a tudományos minőség és a tudományetika letéteményese.
  5. Az Akadémia feladata a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak bővítése, eredményeinek megjelenítése és érdekeinek képviselete.
  6. Az Akadémia a nemzet tanácsadója.
  7. Az Akadémia közvetíti a tudományos kutatások eredményeit a társadalom számára.

Ajánlott irodalom