1837. augusztus 22-én megnyitotta kapuit a Pesti Magyar Színház, Pest vármegye első magyar nyelvű színházaként. A teátrum 1840-ben vette fel a Nemzeti Színház nevet, és ekkortól működött országos intézményként. A színházépületet az akkori Kerepesi úton (a mai Rákóczi úton, az Astoria szállóval szembeni telken) építették fel, és látványos ünnepi külsőségek között nyitották meg.
A színházi ünnep alkalmával elhangzott Heinisch József karmester és zeneszerző Thalia diadalma az előítéleten című nyitánya, majd ezt követően Vörösmarty Mihály (1800‒1855), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának és a nemzet költőjének drámai prológusát, az Árpád ébredését mutatták be Fáncsy Lajos színész rendezésében. A Vörösmarty-művet a bajor színműíró, Eduard von Schenk Belizár című szomorújátéka követte, de a kulturális emlékezet az Árpád ébredését őrizte meg a Pesti Magyar Színház nyitódarabjaként.
Az elkövetkezendő 100 évben nem volt olyan jubileumi színházi ünnepség a Nemzeti Színházban, amely alkalmával az Árpád ébredését ne adták volna elő. Vörösmartyt Pest Vármegye Színészeti Választmánya kérte fel az alkalmi darab megírására. A megnyitón a prológust látványos összeművészeti produkcióként állították színpadra. Az allegorikus mű Johann Gottfried Herder német filozófus a magyar nemzet halálát és más népekbe történő beolvadását vizionáló jóslatának tagadásként is értelmezhető, hiszen az új életre kelt Árpád egy ezredév után is magyar nyelven szólalt meg a magyar színpadon.
Az Akadémia nem csak Vörösmarty személyén keresztül kapcsolódott a Pesti Magyar Színházhoz és a magyar nyelvű színjátszáshoz. A tudós testület alapításától fogva egyik fontos célkitűzésének tekintette a magyar nyelvű színjátszás felkarolását és a színházi élet feletti befolyásszerzést. Az 1833-as akadémiai nagygyűlésen felállított Játékszíni Bizottság előbb a budai színtársulat, majd a Pesti Magyar Színház felügyeleti szerveként működött: műközpontú dramaturgiát és akadémiai nyelvi sztenderdet vártak el a teátrumoktól, javították a drámák szövegét, valamint részt vettek a színházi próbákon is. Az MTA közízlésformáló törekvéseit tükrözte az általa alapított Külföldi Játékszín című fordításpályázat, valamint az új, eredeti drámai művek megírását ösztönző jutalom, amely díjazottjait az Eredeti Játékszín sorozatban jelentették meg. Az akadémikus elit egy része szorosan kapcsolódott a színházhoz, és érdekelt volt az intézményi pozíciók megszerzésében. 1837-ben Bajza József (1804‒1858) akadémikus, Vörösmarty barátja lett a Pesti Magyar Színház első igazgatója. Személyét a liberális reformellenzéki beállítottsága, szerkesztői és kritikusi tevékenysége egyaránt alkalmassá tették a pozíció betöltésére. Gyakorlatilag ő alapozta meg a színház működését is. Fáy András akadémikussal és Rosty Alberttel együtt ő alkotta a színház drámabíráló bizottságát, 1838-tól pedig megszerezte a darabválasztás jogát is. 1838-ban lemondott, de egy évtizeddel később 1847‒1848-ban a Nemzeti Színház aligazgatójaként még visszatért a teátrum igazgatóságába.
Ajánlott irodalom
- Fekete Gézáné: Az Akadémia 1831–1858 között alapított jutalomtételei és előzményei. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1988. 95‒103.
https://real-eod.mtak.hu/331/1/KOZLEM_021.pdf - Kollár Zsuzsanna: Az akadémia hatása az intézményesülő magyar színjátszásra az 1830-as években. Theatron 16. (2022) 1. sz. 93‒112.
https://theatron.hu/wpcontent/uploads/2022/07/2022.1.8-Kollar.pdf - Szalisznyó Lilla: Párducbőr, hollószín tunika, vérszínű bocskor: Az Árpád ébredése ősbemutatójának értelmezése. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum. Acta Universitatis Szegediensis 32. (2016) 53‒78.
https://acta.bibl.u-szeged.hu/49945/1/hist_litt_hung_032_ujfolyam_001_053-078.pdf - Szalisznyó Lilla: „Kevés hivatal van, mely a színházi igazgatásnál szövevényesb és nehezebb volna”: Bajza József és a Nemzeti Színház üzemi működése. In: Dokumentumok a Nemzeti Színház belső életének első évtizedeiből: Bajza József színigazgatói működése (Kritikai kiadás). Sajtó alá rendezte, a tanulmányt és a jegyzeteket írta: Szalisznyó Lilla. Budapest, Ráció Kiadó, 2021. 11‒56.