A Magyar Tudomány Ünnepének (november 3.) törvénybe iktatása

A magyar tudomány megünneplésére az MTA először 1997-ben rendezett ünnepi programsorozatot. A hagyománnyá vált ünnepi alkalmat, november 3-át hat évvel később, az ország Európai Uniós csatlakozása apropóján kiadott 2003. évi XCIII. törvénnyel Mádl Ferenc köztársasági elnök a magyar tudomány ünnepévé nyilvánította. A törvény rögzítette, hogy „az Országgyűlés a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja”.

1996-ban a Magyar Tudósok Világtalálkozóján döntés született arról, hogy Magyarországon is meg kellene emlékezni a tudósok és a kutatók munkájáról. Az 1996. évi decemberi közgyűlésen Glatz Ferenc, az MTA elnöke elmondta, hogy azt javasolták az országgyűlésnek, hogy nyilvánítsák november 3-át a Tudomány Napjává, mert 1825-ben ezen a napon, november 3-án ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására. Nyíljanak meg ekkor az érdeklődők előtt a különböző kutatóintézetek, laboratóriumok, és tartsanak olyan ismeretterjesztő előadásokat és bemutatókat, amelyek láthatóvá teszik a tudományos munkát a nagyközönség számára. Ezt követően a kormány 1997 tavaszán egy határozattal a Magyar Tudomány Napjává nyilvánította november 3-át. Abban az évben 44 felsőoktatási intézményben rendeztek programokat, és ingyenes múzeumi nyitva tartással várták az érdeklődőket országszerte, illetve átadásra került a Magyar Nemzeti Múzeum új könyvtára is. Az Akadémia megszervezte a Tudósok az iskolában programot, amely keretében akadémikusok látogattak el középiskolákba, hogy tudománynépszerűsítő előadások és beszélgetések révén hozzák közelebb a kutatási eredményeket a fiatalokhoz.

Az évek során egyre bővült a tudomány ünnepe rendezvénysorozata, ma már egy hónapig tart és ezalatt számtalan programot szerveztek ennek keretében: konferenciák, díjátadások (például az Eötvös József-koszorú), megemlékezések, nyílt napok, tudományos diákköri programok, valamint ismeretterjesztő foglalkozások sora várta az érdeklődőket. A törvénybe iktatást követő első rendezvény megnyitóján, 2004-ben Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke elmondta, hogy 479 rendezvényt fognak lebonyolítani országszerte a tudomány ünnepe keretében. Az elnök megnyitó beszéde érintette még a tudomány mint összekötő híd szerepét, az európai integrációval kapcsolatos versenyképesség, illetve a magyar tudomány nemzetköziesítésének témáját. A nagyságrend és a tematika – a tudomány szerepe a modern világban, az új kihívásokra adott innovatív válaszok – hozzávetőlegesen megmaradt az évek során. A 2010-es, Tudomány határok nélkül címet viselő ünnepségsorozatról adott interjújában Pálinkás József, az MTA elnöke a megújulási képességről, a változásra való hajlandóságról beszélt, amelyek a kutatás jövőjét jelentik.

Az utóbbi években a Magyar Tudomány Ünnepének alkalmai (előadások, könyvbemutatók, kiállítások) is az Akadémiai 200 éves fennállásának a megünnepléséhez kapcsolódtak.  A Covid alatt alakult ki, hogy az előadásokat az MTA YouTube csatornáján lehetett megtekinteni, és ezt a hagyományt folytatva ma a legtöbb rendezvényt a helyszínen és online is lehet követni.

Ajánlott irodalom