Az 1825-ben megalapított, majd 1844-ben hivatalosan is megnyitott Akadémiai Könyvtár anyagát a Teleki-könyvtár mellett egy másik jelentős, az előzővel vetekedő gyűjtemény adta, amely a Batthyány család rohonci és kisbéri könyvtáraiból származott. 1838. szeptember 25-én herceg Batthyány Gusztáv gróf Teleki Józsefnek, az Akadémia első elnökének írt levelében felajánlotta a tudós testület számára a rohonci könyvtár 30 000 kötetből álló gyűjteményét, majd pár hónappal később testvére, Batthyány Kázmér is így tett a 2660 tételből álló kisbéri bibliotékával. A rohonci gyűjtemény adományozásának ötlete feltételezhetően Nagy Károly akadémikus és természettudós ösztönzésére történhetett, aki 1836-tól kezdve szoros kapcsolatban állt Batthyány Kázmérral. Ezt támasztja alá az is, hogy ő kézbesítette Telekinek Batthyány Gusztáv adománylevelét.
A gyűjteményt Batthyány Lajos nádor alapította a 18. században, és a család további tagjai jelentősen gyarapították, így Batthyány Károly József főudvarmester és hadvezér, valamint korán megözvegyült anyjuk, Batthyány-Strattmann Eleonóra. Utóbbi alapvetően női és szépirodalmi tételekkel gazdagította a rohonci gyűjteményt. Idekerültek a törökellenes felszabadító háborúk kiemelkedő hadvezérének, Savoyai Jenőnek a politikai és diplomáciai kötetei is, aki szoros baráti kapcsolatot ápolt az özvegy grófnéval. A rohonci könyvtár legfontosabb gyarapítója a gyakorlatias Batthyány Tódor volt, aki a birtokain űzött vállalkozásai számára gyűjtött elsődlegesen könyveket. Batthyány Tódor az uradalmakban a gazdasági tevékenységet szolgáló korszerű fiókkönyvtárakat tartott fenn, melyek az ezeken dolgozó tiszttartói, titkárai és mérnökei igényeit is szolgálták. Az általa létrehozott hálózatnak két központja volt: egy Bécsben és egy Rohoncon. A birtokokon lévő gyűjteményeket fia gyűjtötte össze a rohonci központban, és innen kerültek az Akadémiára. A jóval kisebb kisbéri állományt pedig magyar történelmi vonatkozású kötetek és iratok gyűjtésével Batthyány József esztergomi érsek alapozta meg.
Az Akadémia megbízásából a gyűjteményt Toldy Ferenc titoknok vette át, aki a testület akkori székházában az Urak utcája 612. alatti Trattner–Károlyi ház (ma Petőfi Sándor utca 3.) második emeletén helyeztette el, melyet eredetileg a Teleki-gyűjtemény számára kívántak hasznosítani.
A rohonci és kisbéri állományról nem maradt fenn katalógus, az adományozást követően a gyűjteményt beolvasztották az Akadémia Könyvtárába, szemben a Teleki-gyűjteménnyel, melyet az állományhoz való tartozás jeleként külön pecséttel láttak el. A rohonci gyűjtemény anyaga azonban viszonylag jól azonosítható, mert a könyvek általában tartalmazzák Batthyány Tódor nevét vagy monogramját. A kisbéri bibliotéka anyaga szintén jól felismerhető a kötetekbe ragasztott jelzésről. A gyűjtemény világhíres darabja a mindeddig megfejthetetlen írásjelekkel díszített, rejtélyes Rohonci kódex, amely egyáltalán nem illeszkedik Batthyány Tódor könyveinek gyakorlatias gyűjtőkörébe, ugyanis a benne található képek alapján szakrális munkának tűnik.
Ajánlott irodalom
- Hursán Szabolcs: Batthyány-könyvtárak az Akadémia Könyvtárában. In: Teleki József: Tanulmányok az Akadémiai Könyvtár alapítójáról és a Magyar Tudományos Akadémia első elnökéről. Szerk. Molnár Andrea. Budapest, MTA KIK, 2019. 196‒216. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei 40. [115.])
https://real-eod.mtak.hu/8375/1/196_Hrusan_Batthyany_k%C3%B6nyvtarak_Teleki.pdf - Szabó Ádám: Teleki-gyűjtemény az Akadémián. Az Akadémiai Könyvtár alapító állományának története és rekonstrukciója. In: Teleki József: Tanulmányok az Akadémiai Könyvtár alapítójáról és a Magyar Tudományos Akadémia első elnökéről. Szerk. Molnár Andrea. Budapest, MTA KIK, 2019. 68‒121. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei 40. [115.])
https://real-eod.mtak.hu/8369/1/68_Szabo_Teleki_gyujtemeny_Teleki.pdf