Megkezdi működését a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság

Nagy visszhangot váltott ki a tudóstársadalmon belül, hogy a 2016-os tagválasztás során a meglévő ajánlások ellenére egy nő sem került az Akadémia új levelező tagjai közé. Ezután a 2016-os közgyűlésen az Akadémikusok Gyűlése megbízta az MTA Elnökségét, hogy vizsgálja meg a nőkkel szembeni diszkriminációt az akadémikusjelölés és -választás folyamatában. Így jött létre Lovász László, az MTA elnöke kezdeményezésére a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság Lamm Vanda jogászprofesszor vezetésével.

A 2016-os közgyűlés után a júliusi Magyar Tudományban megjelent Somogyi Péter akadémikus, az Oxfordi Egyetem professzorának a vitairata. Ebben a cikkben a 2016-os választás eredményét egyértelműen a tudományos életen belüli nemi alapú diszkriminációnak tulajdonította, amely erős társadalmi beágyazottságot mutat. Abban az évben a nők aránya a magyar Akadémia tagjai között mindössze 7% volt, míg például a brit Royal Society-ben ez az arány 30%, a Leopoldina Német Természettudományos Akadémián belül pedig 33% volt. A szerző az aránytalanságokért a társadalmi egyenlőtlenségeken túl az MTA választási rendszerét okolta – amelyben a már meglévő tagok jelölik és választják ki az új tagokat –, és javaslatokkal élt a gyakorlat megváltoztatására. A vitairatra érkezett válaszokban felmerült, hogy az MTA doktora fokozat megszerzése kulcsfontosságú a probléma megoldásában, hiszen ez nyit ajtót a levelező, majd a rendes tagság felé. A másik, hogy az ún. „leaky pipeline” (szivárgó vezeték) jelenség miatt rengeteg nő tűnik el a rendszerben, különösen a PhD fokozat megszerzése körüli időszakban, ami sok esetben egybeesik a családalapítás idejével, de a munkaerőpiacon tapasztalható nemi diszkrimináció is közrejátszik a nők pályaelhagyásában. Mindez azért is fontos, mert a bizottság a női akadémikusok alacsony számával összefüggő problémák megoldásán túl az utánpótlásnevelésre is figyelmet fordít.

A Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság első ciklusában (2017–2020) jelentős eredményeket ért el. A bizottság által kezdeményezett konzultációk során, az érintettek közösen tárták fel a legfőbb problémahalmazokat, mint például a gondoskodó munka leterhelő mivolta (család versus karrier), a gyerekvállalással összefüggésben a pályázati korhatárok kirekesztő meghúzása, illetve a szexuális zaklatás jelensége. A bizottság első javaslatai között éppen ezért kezdeményezte a kisgyerekes kutatók számára egy ösztöndíj megalapítását, a női kutatók munkájának bemutatását publikációkon keresztül, illetve hasonló profilú szervezetekkel történő kapcsolattartást. E javaslatok maradéktalanul megvalósultak, ami jelzi a munka szükségességét és sikerét is. 2017 óta minden évben sor kerül a Magyar Tudomány Ünnepe keretén belül egy-egy, a női kutatókkal foglalkozó előadássorozatra, kerekasztal-beszélgetésre, ahol a tudós nők tevékenységének szépségeit és nehézségeit mutatják be.

 Ezen felül a bizottság fontos eredménye, hogy a 2017-es közgyűlés módosította a választási szabályokat, amelynek értelmében azonos teljesítmény esetén a jelöltállítás egyik szempontja a nők arányának javítása az Akadémia tagja között. Ez pedig jelentős lépésnek értékelhető a nemi egyenlőség megteremtése felé. Az első működési ciklusban Lamm Vanda elnöklete mellett 12 tagból – tíz nő és két férfi – állt a bizottság. 

2020-ban Bollobás Enikő irodalomtörténészt, az MTA rendes tagját választották a bizottság elnökévé, és a taglétszám is növekedett, ám a 14 fős testületbe már csak egy férfi került. A második ciklusban a bizottság négy ajánlást tett közzé, többek között a nők szakmai rendezvényeken való részvételének előmozdítására, az egészséges munkahelyi légkör biztosítására és a mások emberi méltóságát sértő magatartásformák visszaszorítására, illetve az intézményi esélyegyenlőségi tervek kidolgozására vonatkozóan. Az ajánlások mérsékelt sikert értek el, a csak férfiakból álló konferenciapanelek elkerülését például egyelőre nem sikerült átültetni a gyakorlatba. A 2023-ban kezdődő, azonos elnökkel induló hároméves ciklusban már csak női tagokat számlált a 15 fős bizottság: a két ciklust kitöltő tagok helyére újak kerültek, jelentősen megváltoztatva ezzel a tagság összetételét.

A Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság munkájának fontosságát jelzi, hogy 2022-ben a női akadémikusok aránya már 10,4% volt, vagyis rövid idő alatt, célzott programmal arányaiban jelentős változást sikerült elérni.

Ajánlott irodalom