Magyarországon a 2006-ban kezdődő belpolitikai válságot a 2008-ban begyűrűző gazdasági krízis is tovább súlyosbította, amely számos nehézséget támasztott a hazai tudományfinanszírozásban is. A magyar kutatási rendszerben ekkor hirdette meg Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Lendület Fiatal Kutatói programot a kiváló kutatások támogatására.
Pálinkás az akadémiai kutatóintézetek vezetőinek 2009. januárjában írott levelében a következőképpen fogalmazta meg a program célját: „a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek és kutatócsoportjainak dinamikus megújítása, a kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak az MTA kutatóintézeteiben megújítandó, nemzetközileg elismert és rangos témákba történő bekapcsolása, a szakmai teljesítményük alapján tehetség-utánpótlást jelentő fiatal kutatók önálló kutatóvá válásának, saját új tudományos irányvonaluk kialakításának és kutatócsoportjuk megalapításának támogatása”. Ebből következően a Lendület program elsődleges célkitűzése volt a kutatói hazatelepülés elősegítése és a kiváló kutatók itthon maradásának ösztönzése is.
A programra olyanok jelentkezését várták, akik az akadémiai kutatóintézetekben alakítanának új kutatócsoportokat. Ennek feltétele az volt, hogy a jelentkező nemzetközileg elismert, 45 évnél fiatalabb tudós legyen. A nyertesek számára az MTA maximum öt évre nyújtott támogatást, minimum évi 30, maximum évi 60 millió forint összegben. Erre az Akadémia összesen 240 millió forintot különített el a 2009-es évre. A kutatócsoport vezetője számára ráadásul méltányos fizetését biztosítottak, az akkor egyetemi tanári fizetés kétszeresét, havi 700–800 ezer forintot. Az 5 év letelte után lehetőség volt arra, hogy szakértői bírálat után a támogatást tovább folyósítsák, és a kutató-csoport vezetőt határozatlan időre alkalmazzák. Az Akadémia eleinte évi 4–5 kutatócsoport létrehozását tervezte ilyen módon.
A következő években a Lendület Program professzionalizálódott; a pályázatok elbírálására külön Lendület Bizottság és Zsűri jött létre. A szervezeti fejlődés mellett nőtt a pályázatokra fordítható keretösszeg, több kategóriában lehet pályázni (ezek az elmúlt 15 évben változtak), továbbá 2011-től a kutatóintézetek mellett egyetemeken is létrejöhetnek a kutatócsoportok. A programot számos szponzor is támogatta az évek során, köztük több állami és magánvállalat. 2024-ig az Akadémia összesen 263 kutatócsoport megszületését támogatta ily módon.
A jelenlegi pályázati rendszerben (2025) minimum 3, maximum 5 évre, két kategóriában lehet pályázni. A Lendület I, azaz „Induló” pályázat a 40 évesnél fiatalabb PhD fokozattal rendelkező kutatókat célozza; figyelembe véve a gyermeknevelési célú távolléteket is. A Lendület H, azaz „Haladó” kategória pedig már tapasztalt kutatók pályázatait támogatja, korhatár megkötése nélkül.
A program sikerét mutatja, hogy 2024-ben az Akadémia sikerrel pályázott Európai Uniós forrásokra a Lendület Program bővítésére. Így létrejött a Momentum MSCA program is, amelynek célja – külföldi posztdoktori kutatók bevonásával – többek között az MTA Lendület Program presztízsének és támogatásának további emelése és a nemzetközi láthatóság növelése. A program sikerét mutatja az is, hogy több „Lendületes” kutató lett az MTA levelező, majd rendes tagja.
Ajánlott irodalom
- A Magyar Tudományos Akadémia elnökének 4/2025. (III. 19.) számú határozata a Momentum MSCA Program végrehajtása céljából meghirdetett pályázatról. https://mta.hu/data/dokumentumok/lendulet/Lend%C3%BClet_2025/4_2025_eln%C3%B6ki_hat%C3%A1rozat_Momentum_MSCA.pdf
- MTA Lendület Program – A Magyar Tudományos Akadémia pályázati felhívása új Lendület-kutatócsoportok létrehozására 2021–2026. https://mta.hu/data/dokumentumok/lendulet/2021/Lendulet_2021_palyazati_felhivas_alairt.pdf