A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Hálózat 1993-ban alapítványi formában jött létre Pungor Ernő, az MTA rendes tagja, tárcanélküli miniszter kezdeményezésére, az általa elnökölt Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) támogatásával. Az intézmény névadója Bay Zoltán (1900–1992) világhírű fizikus, akinek nevéhez fűződik a magyar Hold-radar-kísérlet, a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció. A hálózat megalapításának célja egy olyan decentralizált intézményrendszer létrehozása volt, amely összekapcsolja az alapkutatást az ipari alkalmazással, és elősegíti a kutatási eredmények hatékony hasznosítását.
Mivel a Pungor által megálmodott intézményrendszer alapvetően a rendszerváltás után kialakuló piacgazdaság versenyigényére adott válaszként igyekezett a kutatás-fejlesztéshez közelíteni, így a hálózat koncepciója nem volt példa nélküli, leginkább a német Fraunhofer-intézetek mintáját vette át. A Bay Zoltán Hálózat az 1990-es években három fő kutatóintézetből épült fel, amelyek a német mintához hasonlóan eltérő szakterületekre koncentráltak és földrajzilag is decentralizáltak voltak. Elsőként 1993 szeptemberében Szegeden hozták létre a Bay Zoltán Biotechnológiai Intézetet (Bay-BIO), majd az év végén Miskolcon indult el a Logisztikai és Gyártástechnológiai Intézet (Bay-LOGI). Két évvel később Budapesten kezdte meg működését az Anyagtudományi és Technológiai Intézet (Bay-ATI), amely a korszerű anyag- és anyagfeldolgozási kutatásoknak adott otthont. E három intézet profilját tudatosan úgy alakították ki, hogy illeszkedjenek a helyi tudományos bázisokhoz, és felöleljék a modern tudomány és technika több kulcsfontosságú szegmensét. Szegeden a biotechnológia az ottani egyetem és az MTA biológiai kutatóintézetének tradícióira épült, Miskolcon a gyártástechnológiai és logisztikai kutatások a nehézipari műszaki hagyományokra, Budapesten pedig a Budapesti Műszaki Egyetem és más műszaki kutatóhelyek szakértelmére támaszkodtak.
Az első másfél évtizedben a Bay-intézetek csaknem minden jelentősebb hazai iparággal kapcsolatba kerültek, legyen szó anyagtechnológiáról (például fémipar, járműipar), biotechnológiai alkalmazásokról (mezőgazdaság, környezetvédelem, egészségipar) vagy logisztikai és termelésoptimalizálási megoldásokról. Nemzetközi kapcsolatok kiépítésére is sor került: a hálózat bekapcsolódott európai uniós kutatási programokba és együttműködésekbe.
A kétezres évekre a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Hálózat stabil szereplőjévé vált a magyar innovációs tevékenységnek. Az intézményhálózat működése bebizonyította, hogy non-profit alapítványi formában is lehet piacközeli kutatás-fejlesztést végezni Magyarországon. A megszerzett projektek és többek között a MOL-lal, a Paksi atomerőművel és a Richter Gedeon gyógyszervállalattal folytatott ipari együttműködések révén a Bay intézetek folyamatosan bővítették tevékenységüket, és létszámuk is nőtt. 2000 körül már több száz kutatót foglalkoztattak országosan, és éves bevételeik jelentős részét saját K+F szolgáltatásokból, illetve hazai és nemzetközi pályázatokból teremtették elő. A kilencvenes években megalapozott ipari és nemzetközi kapcsolatrendszer a későbbiekben tovább erősödött: a 2000-es évekre a Bay Zoltán Hálózat a Humán és Növénygenomikai Intézet (Bay-GEN), az Ipari Kommunikációs és Technológiai Intézet (Bay-IKTI) és a Nanotechológiai Intézet (Bay-NANO) megalapításával hat intézetből álló országos hálózattá fejlődött. 2008-ban közalapítvánnyá, majd a 1118/2011. (IV. 28.) kormányhatározat alapján Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási közhasznú nonprofit gazdasági társasággá alakult át. Mindez a korai stratégiai döntések sikerét igazolja: a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Hálózat mára a magyar tudományos élet és ipar együttműködésének egyik alapintézménye, amely eredményeivel teljesíti a megalakulásakor kitűzött céljait.
Ajánlott irodalom
- A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Hálózat története https://www.bayzoltan.hu/tortenetunk/#:~:text=A%20Bay%20Zoltán%20Kutatóintézet%20megalapítását,szoros%20együttműködés%20elkötelezett%20híve%20volt
- 15 éves a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (2008. november 12.) https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/sajtokozlemenyek/15-eves-bay-zoltan
- Buzáné Dénes Margit – Klug Ottó: Tíz éves a Bay Zoltán alkalmazott kutatási alapítvány.Bányászati és Kohászati lapok. Kohászat 137. (2004) 1. 39–40. https://epa.oszk.hu/04500/04515/00064/pdf/EPA04515_kohaszat_2004_01_39-41.pdf#:~:text=tizedik%20évfordulóját,hozta%20létre%20az%20Országos%20Mûszaki
- Schudich Andrea: Interjú Skultéty Tamással, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával. Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat 146. (2013) 5–6. 67–70. https://epa.oszk.hu/04500/04515/00045/pdf/EPA04515_kohaszat_2013_05-06_67-70.pdf