Megnyílik az MTA Könyvtárának új épülete az Arany János utcában

Az MTA Könyvtára új épületének felavatáskor, 1988. november 3-án Rózsa György könyvtárigazgató így fogalmazott: „Az Akadémia Könyvtára a 19. század eleji reformkor teremtménye, és ebben a mostani, 20. század végi reformkorban születik újjá új épületével, egyik tanúságául annak, hogy ez a reformkor is nagy alkotásokra képes.” 

Gróf Teleki József, az Akadémia első elnöke, 1826. március 17-én ajánlotta fel 30 ezer kötetes könyvtárát a Tudós Társaság céljaira. Teleki gróf felajánlásával tehát megszületett az Akadémia első tudományos gyűjteményének alapja a reformkor hajnalán. A könyvtár 1831-ben kezdte meg működését, az Akadémiával egy időben. Azonban már a kezdetektől komoly kihívást jelentett a könyvtár számára a helyhiány. Az Akadémia székházának megépüléséig, 1865-ig a tudós társaságnak az első néhány évben a jelenlegi Gresham-palota helyén álló Deron-, később Nákó-ház adott otthont, és könyvtár hivatali helyiségeit is itt helyezték el. Ebben az épületben viszont nem volt lehetőség a könyvek tárolására és kiszolgálására, így a Teleki-család Szervita téri házában maradt a későbbi könyvtárat megalapozó gyűjtemény. 

A könyvtár valamivel jobb helyzetbe került 1836-ban, amikor az Akadémia átköltözött a Trattner–Károlyi-házba (ma Petőfi Sándor u. 3.), itt már több helyiség volt biztosított a gyűjtemény számára is. Toldy Ferenc főtitkár egy írnok segítségével rendezte és katalogizálta a könyveket. Így a könyvtár ünnepélyes, nyilvánosság számára történő megnyitására az 1844-es nagygyűlésen kerülhetett sor.

A könyvtár hosszútávú elhelyezésének problémáit viszont csak az Akadémia székházának 1865-ös átadása jelentette. Itt nyílt meg 1867-ben, a nagyközönség előtt az alapító szándékának megfelelően „a haza összes polgárainak használatára”. Innentől kezdve egészen 1988-ig a könyvtár az Akadémia székházában várta az olvasni és művelődni vágyó közönségét.

Az évtizedek során azonban az állomány és az olvasók létszáma is egyre nőtt, illetve változtak a könyvtár funkciói. Emiatt már az 1950-es évektől több terv is felmerült a könyvtár átköltöztetésére, például a székházhoz kapcsolódó Arany János utca 1. sz. alatti volt akadémiai bérházba a Budai Várba, az Akadémia utca – Arany János utca – Tüköry utca által határolt telekre. Az 1960-as évek közepén már az Akadémia palotájával szemben, a tér túloldalára (a Lloyd palota helyére) tervezték a bibliotéka új székházát. Már készek voltak az épület részletes tervei, amikor végül 1969-ben az Akadémia forráshiányra hivatkozva felfüggesztette a tervek kivitelezését.

Végül az 1980-as évek végére építették át modern könyvtárrá az Arany János utcai bérházat. Rózsa György így foglalta össze a fő tudnivalókat az ünnepélyes megnyitón: „Ez tehát a harmadik könyvtáravatás az Akadémián és várhatóan mintegy 25 évig zökkenőmentesen működhet 8 ezer m2 alapterületű épületében, több mint 120 férőhelyes olvasótermével, összeköttetésben az akadémiai palotában maradt mintegy 1200 m2 területtel a különgyűjtemények számára […].” A könyvtár pedig túlhaladva a 25 évet, lassan a 40. évéhez közelítve továbbra is itt, az Arany János utcai épületben működik a kor igényeinek megfelelően.

Ajánlott irodalom