Az 1973-as tagválasztó közgyűlésen az akadémikusok először választott maguk közé egyszerre négy női tagot: Péter Rózsa matematikust, Földváriné Vogl Mária geokémikust, Garas Klára művészettörténészt és Hollán Zsuzsa hematológust. Mindez jelentős előrelépésnek számított, hiszen korábban mindössze három női akadémikus volt csak, 1973-ban pedig már 7 nő és 207 férfi alkotta a tagságot.
Az Akadémia 200 éves történelme során a nők csupán az utolsó 76 évben kerülhettek a tagok közé, ugyanis csak a 19. század végén jelentek meg az első egyetemet végzett nők, és köztük is kevés volt, aki nem gyakorlati, hanem tudományos pályára lépett. A kommunista átszervezést követően Andics Erzsébet történész került először a testületbe, akinek azonban munkásságát és akadémiai tagságát is beárnyékolta a kommunista párthoz való kötődése. A nők akadémiai tagsága előtt az út azt követően nyílt meg, hogy 1952-re kialakult az új szocialista tudományos minősítési rendszer és a kandidátusok és a tudományok doktorai közé egyre több nő került. A jelölések során elsőként Radnót Magda szemészorvos neve merült fel, akit csak második ajánlásra, 1961-ben választottak meg levelező tagnak, miután elsőre „népszerűtlennek” titulálták, szintén pártkötődése miatt. A harmadik női taggá Szabolcsi Gertrúd biokémikust választották 1967-ben, aki jelentős szerepet töltött be a nőket a kutatói életpályán érő hátrányok leküzdésére irányuló akadémiai erőfeszítésekben.
Az MSZMP KB 1970 februárjában foglalkozott a nők helyzetével, majd megjelent a 1013/1970. (V. 10.) számú kormányhatározat is a nők gazdasági és szociális helyzetének megjavításáról, amely többek között a nők munkahelyi egyenjogúságát is célozta. Ezt követően az Akadémia vezetése is megvizsgálta a kutatónők szakmai előrehaladásának lehetőségeit. Ennek nyomán 1973-ban négy nőt választottak levelező taggá: Péter Rózsa matematikust, Földváriné Vogl Mária geokémikust, Garas Klára művészettörténészt és Hollán Zsuzsa hematológust. Ezt követően bár egyre több női tagot választottak, az akadémikusok döntő többsége máig férfi, a nők aránya csak 10 százalékot ér el.
Péter Rózsa 1952-ben, első nőként szerezte meg matematikai tudományok doktora fokozatot. Nemzetközi szinten is jelentős eredményeket ért el a rekurzív függvények elméletének kutatásában. Tudományos munkája mellett az alap- és középfokú matematikaoktatás korszerűsítésében is vezető szerepet vállalt, ami arra vezethető vissza, hogy a második világháború előtti korszakban nem tudott a szakmájában elhelyezkedni, így tanárként kereste a kenyerét. A geokémikus Vogl Mária, aki újraházasodását követően Kliburszkyné Vogl Mária néven publikált, nyomelemkutatással foglalkozott. 1958-ban publikálta akadémiai doktori disszertációját a differenciális termikus elemzés témakörében, amely fő kutatási témája volt. Az Akadémia 1985-ben választotta rendes taggá. Garas Klára művészettörténész a magyarországi és európai barokk festészet kiemelkedő szakértője, 1964 és 1984 között a Szépművészeti Múzeum főigazgatója volt. 1961-ben szerzett akadémiai doktori fokozatot, a levelező tagságát követően 1985-ben választották rendes taggá. A hematológus Hollán Zsuzsa fő szakterülete a hemoglobin és a vérsejt membránszerkezete és működése volt. A kutatásai jelentősen hozzájárultak a klinikai immunológia, a leukémia, a vérkonzerválás és transzfúzió területeihez. 1970-ben lett az orvostudományok doktora, és utána 1973-ban levelező tag, majd 1982-ben az MTA rendes tagjává választották.
Ajánlott irodalom
- Aknai Tamás: Garas Klára. In: Hay Diana – Palasik Mária – Schadt Mária (szerk.): Nők a tudomány fellegvárában. Kutatói életutak a Magyar Tudományos Akadémián 1949–2021. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2024. 288–294.
- Brezsnyánkszky Károly: Kliburszkyné Vogl Mária. In: Hay Diana – Palasik Mária – Schadt Mária (szerk.): Nők a tudomány fellegvárában. Kutatói életutak a Magyar Tudományos Akadémián 1949–2021. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2024. 1133–1138.
- Forrai Judit: Hollán Zsuzsa. In: Hay Diana – Palasik Mária – Schadt Mária (szerk.): Nők a tudomány fellegvárában. Kutatói életutak a Magyar Tudományos Akadémián 1949–2021. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2024. 648–655.
- Gosztonyi Katalin – Szmerka Gergely: Péter Józsa. In: Hay Diana – Palasik Mária – Schadt Mária (szerk.): Nők a tudomány fellegvárában. Kutatói életutak a Magyar Tudományos Akadémián 1949–2021. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2024. 516–522.
- Hay Diana: Az akadémiai tagjelölések és tagválasztások rendje. In: Hay Diana – Palasik Mária – Schadt Mária (szerk.): Nők a tudomány fellegvárában. Kutatói életutak a Magyar Tudományos Akadémián 1949–2021. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2024. 58–76. https://mersz.hu/nok-a-tudomany-fellegvaraban/
- Palasik Mária (szerk.): Nők a magyar tudományban. Budapest, Napvilág Kiadó, 2010. https://www.szaktars.hu/napvilag/view/palasik-maria-szerk-nok-a-magyar-tudomanyban-2010/?pg=0&layout=s