Az Akadémiai Ifjúsági Díj megalapítása

1972-ben az MTA főtitkára utasítására jött létre az Akadémiai Ifjúsági Díj, amelyet az MTA kutatóintézeteiben dolgozó „fiatal szakemberek kutatásokban való aktív részvételének, alkotókészségük kibontakoztatásának, kezdeményezőkészségük fokozásának elősegítése érdekében” hoztak létre. A ma is létező, pénzjutalommal is járó díj a fiatalok szakmai munkájának ösztönzésére és a kiemelkedő tudományos eredmények elismerésére szolgál.

Az 1970-es évek elején az Akadémia a párt és az állami szervek ilyen irányú intézkedései után foglalkozott a nők és a fiatalok helyzetével. Az MSZMP KB 1970. február 18–19-i ülésén megvitatták Aczél György előterjesztését, elfogadták a Központi Bizottság állásfoglalása ifjúságpolitikai kérdésekben című dokumentumot, ezt követően pedig az országgyűlés megalkotta az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvényt. Ennek nyomán az MTA felmérést készített a 30 éven aluli kutatók helyzetéről, és akcióprogramot hirdetett a fiatalok helyzetének javítására. Az 1972. január 24-i kollégium megvitatta az MTA intézményeiben dolgozó fiatalok munka- és életkörülményeiről készített előterjesztést, és létrehozta az Akadémia Ifjúsági Bizottságát, valamint az Ifjúsági Díjat.

A kezdetben 30 év alatti, az Akadémia bármely kutatóintézetében dolgozó fiatalok pályázat útján nyerhették el az oklevéllel és 5000 forintos pénzjutalommal járó díjat. A pályamunka lehetett könyv, cikk, cikksorozat, szabadalom, találmány, doktori értekezés, berendezéstervezés vagy -építés, amely szakmai elismerésre méltó. Az Ifjúsági Díjat először 1973. március 27-én osztották ki, tíz főnek, köztük egyedüli nőként dr. Lamm Vanda jogásznak, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete akkori tudományos munkatársának, aki 2020-tól az MTA alelnöki pozícióját tölti be. A nyolcvanas években a Díj sorsa összefonódott az Alkotó Ifjúság országos pályázati rendszerrel, s az értékelésben kiemelten szerepelt a pályamunka gyakorlati értéke, megvalósíthatósága és társadalmi hasznossága. A díjazottak kiválasztása egy többlépcsős folyamat eredménye volt, a kritériumok az idő során leginkább a korhatár és az elnyerhető pénzösszeg tekintetében változtak. 

A kutatóhálózat elcsatolását követően, 2020-ban nem került kiírásra a pályázat, így 2021-ben nem ítéltek oda ifjúsági díjat. A 15/2022. (V. 27.) MTA elnöki határozat által létrehozott új rendszerben az illetékes tudományterületi osztályok először rangsorolták a pályaműveket, majd ez alapján a Tudományértékelési Elnöki Bizottság (TÉB) javaslatot tett az Akadémia elnökének, aki döntött a díjazottakról. A díjak odaítéléséről és a nyertesekről az Akadémiai Közlöny, majd a Magyar Tudomány számolt be. Ekkor az MTA megújult formában, nyílt pályázatként hirdette meg az Akadémiai Ifjúsági Díjat, amelyre bármely magyarországi kutatási profilú intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló fiatal pályázhat. A maximálisan kiosztható díjak számát 18-ról 22-re emelték, és a pénzjutalom mértéke is nőtt.

Ajánlott irodalom