A magyar kutatónők közül elsőként felolvassák Vendl Mária ásványtani munkáját az Akadémián

Vendl Mária (1890–1945) mineralógus a szó szoros értelmében a harmadik magyar kutatónő volt, akinek a tudományos értekezését felolvasták az Akadémián. Azonban több szempontból is megérdemli, hogy az ő nevét említsük meg ezen a kövön, ugyanis Dienes Valéria és Róna Erzsébet után ő volt az első nő, aki mindvégig tudományos pályán maradt, és munkásságát Magyarországon fejtette ki. 

Az első nő, akinek a dolgozatát felolvasták Dienes Valéria volt: 1909. május 17-én terjesztették elő A logarithmikus elágazó helyekről című értekezését a III. Matematikai és Természettudományok Osztálya ülésén. A november 15-i ülésen pedig a férjével, Dienes Pállal közösen írt értekezés Az algebrai és logarithmikus singularitásokról hangzott el. Dienes Valéria azonban csak rövid ideig foglalkozott matematikával. A második nő, Róna Erzsébet A bróm és az egyértékű telített aliptos alkoholok egymásra hatásának sebességéről szóló értekezését 1912. május 22-én, Az urán átalakulásairól című munkáját 1914. március 16-án terjesztették elő a III. osztály ülésén. Ő viszont az első világháború után Németországban, majd Franciaországban, 1941-től pedig Amerikában dolgozott. Így került sor 1925. december 14-én arra, hogy Zimányi Károly geofizikus felolvassa Vendl Mária Adatok a magyarországi kalcitok kristálytani szerkezetéhez című munkáját az Akadémia III. Matematika és Természettudományi Osztálya ülésén. Munkássága úttörőnek bizonyult a morfológiai kristálytan területén.

Vendl Mária Gyergyóditrón született, ahol az édesapja akkor pedagógusként dolgozott. Az értelmiségi családi közeg és a természetjárás szeretete megalapozta a gyerekek későbbi tudományos érdeklődését, ugyanis testvérei Vendl Aladár és Vendel (sic!) Miklós is geológusok lettek. Vendl Mária a Budapesti Tudományegyetemen tanult geológiát és ásványtant, ahol 1913-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Mestere Krenner József ásványkutató, az Akadémia rendes tagja volt. A diplomaszerzést követően Vendl Mária középiskolai tanárként helyezkedett el. 1920-tól a Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány- és Őslénytárának munkatársaként dolgozott. Muzeológusi munkája mellett folyamatosan publikált magyar és nemzetközi szaklapokba. Az itt eltöltött tizennyolc év alatt feldolgozta a gyűjteményben őrzött meteoritokat és ásványokat. Ezt a munkáját Tokody László mineralógus, krisztallográfus, az Akadémia levelező tagja saját kiegészítéseivel publikálta Vendl halálát követően. Vendl Mária 1930-ban habilitált Debrecenben, így ő lett az első női egyetemi magántanár (doctor habilis). Miután évekig oktatott a Tisza István Tudományegyetem Ásvány-Földtani Intézetében, 1941-ben első magyar nőként elnyerte az egyetemi nyilvános rendkívüli tanári (professor publicus extraordinarius) címet.

Vendl Mária legfőbb kutatási területe a kalcit (CaCO3) kristályforma kombinációinak vizsgálata volt, és a polimorf ásványnak számos formáját sikerült azonosítania. A kalcit a természetben többek között a cseppkőbarlangok mészköveiben fordul elő, illetve megtalálható a vízpartok üledékében is. Nemzetközi szinten is elismertté tette, hogy több jelentős, a Kárpát-medencén belül található lelőhelyről származó kalcitkristályt is leírt. Tudományos közleményei mellett nagy sikert aratott a Koch Sándorral közösen jegyzett A drágakövek, különös tekintettel a mesterséges drágakövekre (1935) című kötete, amelynek illusztrációit ő maga készítette. 1938-ban nyugdíjba vonult, ám oktatói tevékenységét tovább folytatta.

Tagja volt az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesületének, a Magyarhoni Földtani Társulatnak, illetve a Természettudományi Társulatnak. Magyarországon ebben az időszakban még ritkaságnak számított, hogy nők egyetemi oktatóként dolgozzanak. Götz Irén vegyész 1922-től a Kolozsvári Egyetem Gyógyszerészeti Intézetben, Kol Erzsébet hidrobiológus pedig 1924-től oktatott a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Általános Növénytani Tanszékén. Utóbbi 1932-ben magántanári képesítést is szerzett. Szintén Szegeden habilitált 1933-ban Techert Margit, az első, aki bölcsészettudományi területen lett egyetemi magántanár. Kol és Techert mellett Vendl Mária is szerkesztőségi tagja volt a diplomás nők folyóiratának, a Magyar Női Szemlének. Tiszteletére a Földtani Társulat 1964 óta háromévenként kiosztja a Vendl Mária-emlékérmet.

Ajánlott irodalom