Gomperz Róza közvetítésével veje, Kaufmann Dávid hebraikagyűjteménye az Akadémia könyvtárába kerül

Kaufmann Dávid (1852–1899) vallásfilozófus, a budapesti Országos Rabbiképző Intézet tanára jelentős kézirat- és könyvgyűjteményt hozott létre a 19. század utolsó harmadában, amelyet Kaufmann korai halálát követően felesége édesanyja, Gomperz Róza (1830–1917) adományozott az Akadémiának. A Kaufmann-gyűjtemény a világ egyik legjelentősebb hebraikagyűjteménye, amely főként középkori eredetű iratokat tartalmaz.

A morvaországi zsidó családból származó Kaufmann Dávid édesanyja biztatására kezdett teológiai tanulmányokba, a Lipcsei Egyetemen szerzett doktori címet, ezt követően pedig az 1877-ben megnyílt budapesti Országos Rabbiképző Intézetben helyezkedett el. 1881-ben feleségül vette a bankár- és kereskedőcsaládból származó Gomperz Irmát (1854–1905), és a feleség családjának anyagi támogatásával középkori héber kódexeket kezdett vásárolni. Közel 20 év alatt egy 1800 tételt számláló gyűjteményt hozott létre, amelyet Kaufmann halálát követően Gomperz Irma gondozott. Gomperz megbízta férje egykori tanítványát, Weisz Miksát, hogy állítsa össze a gyűjtemény katalógusát. A feleség halálát követően annak édesanyja, Gomperz Róza kezelte a hagyatékot, aki jelentős jótékonysági munkát végzett, és aktívan támogatta az izraelita kötődésű egyesületeket. Végrendeletében egymillió koronát hagyott a Gomperz Zsigmond és Róza Országos Izraelita Tanítónőképző Alapítvány megalapítására.

Az 1905. december 24-én kelt levélben Gomperz Róza az Akadémiának adományozta veje gyűjteményét: „Az elhunytak intentióinak leginkább azon elhatározásommal vélek megfelelni, ha a gyűjteményt […] alapítványi ajándékul ajánlom fel a Magyar Tudományos Akadémiának, azon kéréssel, hogy azt a legelső tudományos intézetünk könyvtárában, […] mint Kaufmann Dávid és Irma alapítványt az Akadémia örök tulajdonaként őriztesse.” A Kaufmann-hagyatékon túl Gomperz Róza saját gyűjteményéből 25 héber nyelvű pergament adományozott az Akadémiának, amelyeket mint Gomperz Róza-alapítványt kért elhelyezni.

Az 594 kéziratból és 1092 nyomtatott könyvből álló Kaufmann-gyűjteményt az MTA Könyvtárának Keleti Gyűjteménye őrzi. Az iratokat három csoportba sorolták: kódexek és kéziratok, liturgikus használatra már nem alkalmas töredékek és nyomtatott művek. A gazdagon illusztrált, festett kéziratok a zsidó könyvművészet jelentős alkotásai. Nagy részük Itália területéről származik, mivel Kaufmann megvásárolta egy mantovai rabbi teljes kézirat- és könyvgyűjteményét, de Jemenből, Jeruzsálemből és egy egyiptomi genizából, azaz egy már nem használható, de meg nem semmisíthető vallásos iratokat őrző, zsinagógabeli tárolóhelyiségből származó iratokat is tartalmaz a hagyaték. A hebraikagyűjtemény legjelentősebb darabjának egy Misna-kézirat (héber nyelvű, hagyományos törvényirodalom) tekinthető, amely azért egyedülálló, mert a ma ismert három, teljes Misna-kézirat közül ez a legrégebbi: a 11–12. században íródott szöveg a 2. század szerkesztési formáját tükrözi. A másik kiemelkedő darab egy 14. századi Katalóniából származó Haggáda, amely a pészah ünnepéhez kapcsolódó imákat tartalmazza. A Haggádát a családfő olvasta fel a széder-asztal körül összegyűjt családnak. A héber nyelvű, páratlan illusztrációkkal gazdagított kéziratot az Országos Széchényi Könyvtár 2025-ben digitalizálta. Ezen felül jelentős még az Északkelet-Franciaországból származó, a középkori Tóra-tudós, Maimonidész Misné Tóra törvénykódexének summázatát tartalmazó, 13. századi illusztrált kézirata, illetve a 14. századból, Dél-Németországból származó Háromosztatú Mahzór (ünnepi imakönyv), amelynek másik két részét a British Library és az oxfordi Bodleian Library őrzik.

Ajánlott irodalom