Than Károly (1834–1908) magyar kémikus, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia tagja jelentős szerepet játszott a hazai kémiai oktatás és kutatás modernizálásában. Akadémiai székfoglalóját Az egyetemi oktatás lényeges kellékeiről címmel tartotta, amely a Természettudományi Közlönyben 1871-ben jelent meg és vált szélesebb körben elérhetővé a tudományos közvélemény számára. Ebben az oktatás fő feladataként a hallgatók kritikai gondolkodásra nevelését, valamint az egyetem a szakember- és tudósképzésben betöltött szerepét hangsúlyozta. Than szerint az ideális oktató maga is elismert kutató, aki az objektivitásra törekedve képes az összefüggések láttatására a legkorszerűbb tudományos ismeretek birtokában. Előadásában a német egyetemi modellt tekintette követendőnek, amely fő erényei véleménye szerint a tanszabadság és a tudományos kutatás előtérbe helyezése voltak.
Than Károly 1834-ben született Óbecsén, iskolai tanulmányait Szabadkán, Kalocsán, Szolnokon és Nagybecskereken végezte, majd Bécsben kezdte meg egyetemi tanulmányait. Egy évig orvosi szakon tanult, majd átiratkozott a természettudományos tárgyakat is oktató bölcsészkarra, ahol főként kémiával foglalkozott. 1858 júliusában avatták vegyészdoktorrá a bécsi egyetemen. Ezt követően egy évig Robert Wilhelm Bunsen heidelbergi laboratóriumában dolgozott ösztöndíjasként, ahol professzorai bevezették őt a kémiai kutatás modern módszereibe. Tanulmányútjai során Párizs tanintézeteit is felkereste, majd Bécsben tanársegédként, később magántanárként tevékenykedett. 1860-ban Pestre hívták, ahol a kémiai tanszék helyettes tanára lett. 1862-ben rendes tanárrá nevezték ki.
Than Károly egész életében a kémia oktatásának fejlesztésén dolgozott. Az egyetemen bevezette az új laboratóriumi oktatási módszereket, különösen nagy hangsúlyt fektetve a hallgatók kísérleti munkájára. Már az 1860-as évek elejétől szorgalmazta egy korszerű kémiai intézet felépítését, amelynek ügyét Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter karolta fel. A ma az ELTE Bölcsészettudományi Karának helyet adó Trefort-kertben, ahol a korszakban az egyetem bölcsész és természettudományi és a Műegyetem bizonyos képzései folytak, 1872-re épült fel az intézet. Szakmai terveit, egy külföldi tanulmányutat követően, maga Than Károly készítette el. Az intézet európai szinten is kiemelkedő volt, és számos külföldi kémiai laboratórium – például Graz, Birmingham, Róma, Aachen – építésénél szolgált mintául.
Than kutatási eredményei kiterjedtek az analitikai, a szervetlen és a fizikai kémiára. Az analitikai kémiában a nevéhez fűződik a kálium-hidrogén-karbonát és a kálium-hidrogén-jodát (Than-só) alkalmazása mérőoldatok faktorbeállítására, amelyet a mai napig használnak. Fontos eredményeket ért el ásványvizek összetételének tudományos elemzésében.
Szervetlen kémiai kutatásai során felfedezte a szén-oxid-szulfidot, amelyért a bécsi Császári és Királyi Tudományos Akadémia Lieben-jutalmának felét, 450 forintot ítéltek meg neki. Fizikai kémiai érdeklődése elsősorban az elektrolízisre és az atomok szerkezetére irányult. Utolsó, 1907-ben megjelent, az elektrolízissel foglalkozó tanulmányában vizsgálta az atom szerkezetét is, megfigyeléseivel előrevetítve a későbbi Rutherford-féle atommodellt.
Than Károly 1860-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1870-ben rendes tagja lett. 1887 és 1907 között az Akadémia matematikai és természettudományi osztályának elnöke volt, 1907-ben pedig az Akadémia másodelnökévé (alelnökévé) választották.
A Királyi Magyar Természettudományi Társulatban is kiemelkedő szerepet vállalt. 1862-től alelnökként, majd 1872 és 1880 között elnökként vezette a társulatot. 1891-ben megalapította a társulat kémiai-ásványtani szakosztályát, amelyet haláláig irányított. Emellett jelentős támogatást nyújtott az első magyar kémiai szaklap, az 1895-től kiadott Magyar Chemiai Folyóirat létrehozásához. Nyugdíjazását a Budapesti Tudományegyetemen 1908-ban kérte, ám még abban az évben elhunyt.
Ajánlott irodalom
- Beck Mihály: Than Károly élete és munkássága. Budapest, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2014. https://real.mtak.hu/14464/1/than_karoly_konyv_mta.pdf
- Ijjas Gáborné: Than Károly (1834–1908) tanulmányútjai Európában és európai kapcsolatrendszerének hatása a magyarországi kémia fejlődésére. In: Kapcsolatok Magyarország és Európa más részei között a tudományok, a technika és az orvlás történetében (a 2001. évi ankét anyaga). Budapest, Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 2002. 91–94. https://real-eod.mtak.hu/6234/1/Tanulmanyok_2002_22_Ijjas_Than_Karoly.pdf
- Than Károly: Az egyetemi oktatás lényeges kellékeiről: Than Károly, akadémiai r. tag székfoglaló értekezésének kivonata. (Felolvastatott a M. Tud. Akademia 1870. január 16-án tartott ülésében). Természettudományi Közlöny 3. (1871) 21. 126–146. https://epa.oszk.hu/02100/02181/00012/pdf