A Magyar Tudományos Akadémia történetében Teleki József (1790–1855) neve nemcsak amiatt bír kiemelkedő jelentőséggel, mert az intézmény első elnöke volt (1830‒1855), hanem azért is, mert személyéhez köthető az Akadémia könyvtárának megalapítása közel harmincezer kötetből álló családi könyvtárának felajánlásával. Emellett jelentős összegekkel járult hozzá a társaság megalapításához és működéséhez, ugyanakkor a tudósok között is helyet kapott.
Teleki József egy olyan erdélyi arisztokrata család leszármazottja volt, amelyben a tudomány pártolása, a művelődés és könyvgyűjtés évszázados hagyományokra tekintett vissza. Már édesapja, Teleki László (1764–1821) is nagy könyvtárral rendelkezett, ugyanis apjától, Teleki Józseftől (1738–1796) terjedelmes, több mint háromezer kötetből álló gyűjteményt örökölt testvérével együtt, amit ők maguk is jelentős mértékben gyarapítottak, nem egyszer teljes könyvgyűjtemények megvásárlásával. Teleki László pedig a tudomány iránt leginkább fogékony utódjára, Józsefre hagyta könyveit.
Széchenyi István 1825. november 3-i, az Akadémia alapítása érdekében tett felajánlása után négy hónappal, 1826. március 17-én az országgyűlésen távollétében olvasták fel Teleki József levelét, melyben felajánlotta családja három generáción át gyűjtött széleskörű könyvtárát: „Hogy a nemzeti nyelv előmozdítására és ez által a tudományok művelésére felállítandó […] Tudós Társaság a maga feladatának […] meg bírjon felelni, nagy mennyiségű irodalmi segélyekkel, elsősorban pedig nagyobb könyvgyűjteményekkel látandó el […] Ennélfogva […] a mi jelentős könyvtárunkat […] a nevezett társaságnak és a haza összes polgárainak használatára szenteltnek és felajánlandónak határoztuk.” Teleki ezzel a lépéssel gondoskodott a létesítendő tudós társaságban folyó tudományos munka szellemi hátteréről.
A kötetek már Teleki József nagyapja idején két nagy állományba voltak rendezve (magyar és magyar vonatkozású művek), valamint egy ennél nagyobb külföldi köteteket tartalmazó egységbe. Teleki László pedig annak szellemében folytatta a könyvtár gyarapítását, hogy az majdan egy tudós akadémia hasznára váljon. Teleki József elsősorban érdeklődésének megfelelő történeti munkákkal bővítette a családi gyűjteményt. A könyvtár sokéves várakozás után 1844-ben került az első helyére, a társaság új székhelyére a pesti Trattner–Károlyi házba. A könyvtár roppant méretét mutatja, hogy annak csupán a kétharmada fért el itt, a felajánlott köteteket a többi könyvtől elkülönítve külön gyűjteményként kezelték. A teljes könyvtár, kiegészülve az állomány maradék részével, valamint azzal a további ötezer kötettel, amelyet Teleki végrendeletében hagyott a könyvtárra, 1865-ben került végleges helyére az Akadémia palotájába és 1867-ben nyílt meg „a haza összes polgárainak használatára.” Egy ilyen könyvtár – tartalmát és időkörét tekintve – nélkülözhetetlen volt a kutatásokhoz. A gyűjtemény a 15. századtól kezdve tartalmaz köteteket a különböző tudományágakban, egy-egy példánya pedig ma már műkincsnek számít. A könyvtár állománya ma már több mint kétmillió könyvtári egységet tesz ki a három különgyűjteménnyel (Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, Levéltár) együtt.
Ajánlott irodalom
- Czinege Szilvia: Gróf Teleki József. Az Akadémia megalapítója. In: A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai. Szerk. Szilágyi Adrienn. Budapest, MTA – HUN–REN BTK, 2023. 24‒31.
https://mta.hu/data/dokumentumok/egyeb_dokumentumok/2024/01-elnokok.pdf - Szabó Ádám: A Teleki család és a könyvek. In: Teleki József – Tanulmányok az Akadémiai Könyvtár alapítójáról és a Magyar Tudományos Akadémia első elnökéről. Szerk. Molnár Andrea. Budapest, MTA Könyvtár és Információs Központ, 2019. 43–56.
https://real-eod.mtak.hu/8280/1/39_Szabo_Teleki_csaladTeleki.pdf - Sallai Ágnes ‒ Szabó Ádám: Sincero promovendi Boni Publici studio. A közjó előmozdításának vágyától indíttatva. Teleki József és az Akadémiai Könyvtár. Budapest, MTA Könyvtár és Információs Központ, 2019.
https://real-eod.mtak.hu/9482/